archívum: 'gyönyörű' hívószó

Néma Júlia: Clarity - installáció

2011 április 1 Péntek

Beltéri képek érkeztek Júlia kiállításáról az Armstrong’s Galleryben.

A Klubrádió hétfői Mecénás műsorában elhangzott beszélgetést, melyet Balog József készített vele, itt lehet meghallgatni (.mp3), a 15–25. perc között. Eddig gyakorlatilag ez az egyetlen sajtóvisszhang mifelénk, noha sok megfelelő helyre eljutott a meghívó és a kétnyelvű sajtóanyag. Ez persze a közeget minősíti, igaz, a vártnál is sokkal rosszabbul. Itthon élő magyar művész ugyanis európai vagy amerikai nagyvárosban, kereskedelmi galériában olyan ritkán jut önálló kiállításhoz, hogy már önmagában ezt a jelentőségét méltatni kellett volna. Azután amikor valaki – pont ilyesmik miatt – végleg távozik és nemzetközi karriert csinál, beindul a szokásos hazugság: lám, a magyar művészet, az világhírű. (Kapcsolódó olvasmány itt.

Júlia weboldalán közben megjelent egy NEW works (various) című menüpont, mely – átmenetileg – az utóbbi évek munkáiból ad némileg ömlesztett ízelítőt. (Rendszerszerűbb portfolio frissítés később.)

Néma Júlia: Clarity

nagyítás



Néma Júlia: Clarity

nagyítás



Néma Júlia: Clarity

nagyítás



Néma Júlia: Clarity

nagyítás



Néma Júlia: Clarity

nagyítás



Néma Júlia: Clarity

nagyítás



Néma Júlia: Clarity

nagyítás



Néma Júlia: Clarity

nagyítás



Néma Júlia: Clarity

nagyítás



Néma Júlia: Clarity

nagyítás



fotók: Cynthia Madrigal, Armstrong’s Gallery

Pár kép még – részben ugyanezek – a Laguna Clay FB-képtárában itt.

Néma Júlia: Clarity - Világosság, USA

2011 március 11 Péntek

Örömmel szakítjuk meg a blog hosszú hallgatását azzal a hírrel, hogy holnap megnyílik Júlia önálló kiállítása az Egyesült Államokban. Alább a galéria közleményét idézzük, mely letölthető magyarul és angolul ugyanúgy, mint a meghívó.

Néma Júlia Clarity meghívó



Clarity | Világosság

Az Armstrong’s Gallery (Pomona – Los Angeles, California, USA) Clarity címmel következő kiállítása Néma Júlia műveit mutatja be. Néma Júlia papírporcelán tárgyai a fény halk szavú nyelvén beszélnek. Tehetsége, mellyel ünnepi papírmécsesek módjára derengő, kifinomult tárgyakat alkot, már önmagában örömteli látvány. Kiállítása 2011 március 12-től május 7-ig tart nyitva.

Az áttetszőség megjelenítése kézenfekvő dolog, hiszen ott az üveg; Néma Júlia azonban agyagot, pontosabban porcelánt használ. Így nem egyszerűen átlátunk a tárgyon, hanem egyszerre szemléljük önmagáért és önmagán túl. A porcelán szépségesen áttetsző nézetet kínál a világról, mely új fényben válik láthatóvá ebben a távlatban. Néma Júlia építményei a földdel együtt hajlanak, egyensúlyoznak, lengenek. Edényeinek felszínén a fatüzes égetés lángjai hagytak nyomokat. Ahol megölelték és megcsókolták a tárgyat, ott most lágy, narancsos hullámok tűnnek elő. Mintha a californiai napnyugta söpörne végig az edényen.

Művészdoktori munkája részeként Néma Júlia évek óta tanulja és gyakorolja Frederick Olsen, a neves fatüzes kemencetervező és -építő irányításával ezeket az eljárásokat. A porcelán fatűzben történő kiégetését Néma a sötétkamrában végzett munkához hasonlítja, és saját szóalkotásával, a “pyrogram” kifejezéssel nevezi meg. Mint mondja, “a ‘pyrogram’ a fatüzes égetés és a fotogram, a fotográfia legtisztább formájának analógiáját hangsúlyozza”, mely szintén egyedi műtárgyakat eredményez. Az ihlet döntő mozzanata tehát az, hogy egyfajta fényforrásként kezeli a kemence hevét, ahol éppúgy ez az egyetlen erő alkot képet a tárgyakon, ahogyan a fény fotogramot képez a fényérzékeny anyagon. “Arra használom a fatüzes kemencét, hogy háromdimenziós képeket hívjak elő a tűzérzékeny kerámián” – folytatja. Néma konstrukciói a kemence belső atmoszférájából és egyszersmind az ég légköréből rögzítik a maguk leképezéseit. Üdvözöljék velünk együtt Néma Júliát galériánkban.

Az Armstrong’s Gallery címe: 150 East 3rd Street Pomona, California, 91766.
Nyitva: kedd – szombat 9–16:30, minden 2. szombaton 9–21.
Clarity című kiállításunk megnyitó fogadásának időpontja: március 12, 18–21.
Művészetek esti sétája: április 9, 18–21.
Mindkét eseményen örömmel látunk vendégül minden érdeklődőt.

A galériáról
Az Armstrong’s kínálatán a képzőművészeti kerámia széles választéka szerepel. Az általunk képviselt művészek neves szaklapokban jelennek meg (pl. Ceramics Monthly), és keresett előadók, műhelymunka-vezetők az Egyesült Államokban. Válogatásunkat technológiai és formai sokszínűség jellemzi. Olyan alkotások találhatók nálunk, mint Paul Soldner művei, Don Reitz fatüzes szobrai vagy Sunkoo Yuh monumentális porcelánjai.

David Armstrong, a galéria vezetője kerámia műgyűjtő, ismert szakmai közszereplő és műkereskedő, művészként Paul Soldner tanítványa. Egyben a galéria közelében elhelyezkedő AMOCA (American Museum of Ceramic Art) alapítója és igazgatótanácsának elnöke.

Néma Júlia a kiállításra kerülő művek elkészítése idején, 2008-ban és 2009-ben a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatásában részesült predoktori kategóriában.

Egy szín

2011 március 4 Péntek

Egy szín. Monokróm, az ábrázolatot az ecsetvonások barázdáiba rejtő festmények Enikőtől az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér pincegalériájában, egy korábbi (2008) és egy vadonatúj (2011) anyag kerek egyesítésével. Portfolio itt, ízelítő ott.

Egy szín meghívó

meghívó nagyítása: katt!



Czigány Enikőről beszélgettünk, és Oscar [Kokoschka] indulatba jött. [...] Aztán úgy véltem, mégiscsak lehet hazudni, főleg akkor, ha az állítások mögött ott egy egész élet, ami a hazugságot csupán egy élet-megközelítés hiteles, már nem is hazug bizonyságául adja. [...] – epikus tárgyfestészet a stilizálás teljes elvontságáig; vagy térfestészet az emanáció napjával, a metafizikai vizes tájhatással, az érzékiség megsejtetett lehetséges kigömbölyödéseivel [...].

– Petz György költő, író, tanár megnyitójából

Cím: 1067 Budapest, Eötvös u. 10.
Nyitva: március 5–27, minden nap 10-18.

Áramkörök

2010 szeptember 11 Szombat

Az értelmetlen című Vajon vége a fotográfiának? szimpóziumon (SFMOMA, 2010 április 22-23; utóhang itt) Douglas R. Nickel zárójelben megjegyzi:

(A nyomtatott áramkörök gyártásához sablonokat és fényérzékeny bevonatokat alkalmaznak rézlemezeken, és noha az eredmény egy kiinduló minta képe s így meghatározása szerint fotografikus jellegű, nem felismerhető ábrázolás, ezért az átlagember szemében nem számít fényképnek.)

A magyar Wikipedia részletesebb szócikke szerint a folyamatban nem is egyszer vesz részt fotografikus eljárás:

speciális maratásgátló fényérzékeny lakkot hordanak fel a lemezre. [...] Ezt a réteget a vezetőpályák rajzát tartalmazó átlátszó filmen keresztül UV-fénnyel megvilágítják, majd előhívják, mely során a fényt kapott részeknél leoldódik a lakk, és szabaddá válik a felesleges rézréteg. [...] A lemezre megint felvisznek egy fényérzékeny lakkréteget, ez az úgynevezett forrasztásgátló lakk, mely jellegzetesen zöld színű, de igény szerint bármilyen színű lehet. Ezt megint megvilágítják egy filmen keresztül, amely az előzőleg előállított furatoknál, a forrasztási pontok helyén nem engedi át a fényt.

Kerekes Gábor Electro-city című fotósorozata tehát lényegében megfordítja a folyamatot, amikor visszavezeti a “nem felismerhető” ábrázolatok újrafelismeréséig.

Kerekes: Electro-city

Kerekes Gábor: Electro-city (2008) sorozatból


Ugyanez másféle fénykörbe állítva Takuji Shimmura Áramkör sorozatában:

Shimmura: Circuit

Takuji Shimmura: Circuit sorozatból

Otthonunk bejárata

2010 augusztus 1 Vasárnap

Naoya Hatakeyama Nyomvonalak című jelenlegi kiállításának (Tracing Lines / Yamate-Dori, Taka Ishii Gallery) bevezetője egy három évvel ezelőtti tárlatához (Draftsman’s Pencil, The Museum of Modern Art, Kamakura, 2007) írt előszavából idéz.

Indulás, keressünk vonalakat, melyek metaforaként szolgálnak a városban. Fényképeimnek vajon nem “a természet ceruzájaként” [sic] kellene-e működniük? Így hát azzal kezdem, hogy visszakövetem a város vonalait ezzel a ceruzával. Olyan kettős vonalakra kellene bukkannom, amelyeken mind az ember, mind a természet mozgatta ceruza végigment. Valahol e kettős vonal mentén megjelenhet valami, ami mindaddig rejtve volt, aminek segítségével kulcsot találhatnánk egy metaforához, mely otthonunk bejáratához vezet majd minket. E lehetőség keresésére fogom használni ezt a ceruzát.

Ennek a riportfilmnek a legvégén pedig azt mondja, hogy a fényképezésnek nem sok köze van a múlthoz. Hanem egyfajta remény a jövőre.
(.flv file letölthető itt, 63,4 MB)

Visszalapozva a 1000 Words Photography magazin #01 summer 08 számához, ott közölt sorozatához pedig azt írja:

Korunkat mindenféle múltból érkező fény világítja be, mely a legsötétebb sarkokba is besüt. Olyan, mint egy építészeti beltér, teljes egészében lassítóüveggel beüvegezve.
Nincs árnyék; minden kegyetlenül ragyog.


Hatakeyama: River 7

Naoya Hatakeyama: River 2
River Series, 1992-93


Művei elsősorban itt, aztán meg például itt, ott, amott és amott, emitt, amott vagy amottan. Lime Works című albumáról itt.

Kiközösítés

2010 július 23 Péntek

az elmúlt időszak négy legfontosabb kortárs kiállításából háromban a kiállítók nem használtak „műtárgyakat”, hanem a médiaművészet eszközeivel rendezték be a steril tereket. Az a múzeum, amely pedig nem reflektál, nem ad megfelelő teret a művészet kortárs törekvéseinek (amelyet láthatóan egyre kevésbé érdekel a „műtárgy”), az halálra van ítélve.

– tolmácsolja György Péter szavait Bardóczi Sándor (Az elKÉKülőben lévő SZÉPMŰről).

Közben Fajó János kortársunk egy 2000-es írásában ezt olvasom:

A kritikusoknak ma is vannak tévedéseik, jobban mondva, csak tévedéseik vannak. A mai trend az, hogy a műalkotás ne legyen tárgy, ne lehessen eladni. Aki ma nem installáció (show)-párti, az a gyűlöletes műkereskedelem oldalán áll, és mint ilyen, kiközösítendő!

– Fajó János: Rögeszméim – eszméim rögei: Hagyományról, kompetenciáról, Vince Kiadó, 2009, 96. o.

Halálos ítélet, kiközösítés, ismerősen cseng.

“Az egyenes, a derékszög és a kör uralmának vége.” Ijedtében Vadas József (aki Kassákról könyvet írt) merte ezt írni az Élet és Irodalomban. Ez szerintem nemcsak erkölcsi kérdés, hanem szakmai ostobaság is. Olyan, mintha a geometria vagy a sárga, piros, kék színek, vagy teszem azt, három magánhangzó haláláról papolnánk.

– Fajó, uo., 165. o.

Vannak, akik papolnak. Van, aki alkot. Műtárgyakat. Például az egyik legfontosabb jelenlegi kortárs kiállítás résztvevői. Az óbudai Vasarely Múzeum Konkrét fotó, fotogram című pazar válogatásán BÖLCSKEY Miklós, CSÁBI Ádám, CZEIZEL Balázs, Pierre CORDIER, Inge DICK, EPERJESI Ágnes, ERDÉLY Miklós, FELEDY Balázs, Winfred EVERS, Thomas FREILER, GYARMATHY Tihamér, Heinz HAJEK-HALKE, Heinrich HEIDELBERGER, Lucien HERVÉ, Karl Martin HOLZHÄUSER, HÜBNER Teodóra, Gottfried JÄGER, Herwig KEMPINGER, KEPES György, KEREKES Gábor, Miroslav KOVAL, LENGYEL Lajos, Franz LINSCHINGER, LŐRINCZY György, MAURER Dóra, MEGYIK János, Uwe MEISE, Antoni MIKOLAJCZYK, MOHOLY-NAGY László, Sabine RICHTER, Józef ROBAKOWSKI, Jaroslav RÖSSLER, Jack SAL, SZELÉNYI Károly, TÜRK Péter és VESZPRÉMI László művei láthatók. A fentiek után különösen szórakoztató elolvasni róla azt a kritikát, mely így kezdődik:

Nem kell hozzá túl nagy merészség, hogy kijelentsük, a konkrét fotó és a fotogram pillanatnyilag nem tartozik a kortárs képzőművészet legérdekesebb vagy legaktuálisabb megnyilvánulási formái közé.

– Mélyi József: Szép esszé, Élet és Irodalom, LIV. évfolyam 24. szám, 2010. június 18.

Merészség, az máshoz és másnak kell.

Ma a konzervativizmushoz több bátorság kell, mint tegnap az avantgardizmushoz kellett. [...] Korlátolt kispolgárok hiszik, hogy itt bármiről is le lehet maradni: egyet kivéve, önmagunkról.

– Fajó, uo., 167. o.

Talán a gazdagságról van szó, ami másfelől nézve fényűzés.

Ilyen esszészerű kiállítást rendezni manapság tulajdonképpen luxus.

– Mélyi, uo.


Meise: Fotoelektrogram

Uwe Meise: Fotoelektrogram (1990)
Diplomamunka Gottfried Jäger tanítványaként.
Meise még ugyanabban az évben meghalt…
vö. Sugimoto új, közel húsz évvel későbbi Lightning Fields sorozatával.


A fenti névsorhoz pedig két megjegyzés: 1) a külföldiek közül több viszontlátható ezen a konkrét fotográfia weboldalon; 2) mint ebből az NKA döntésből kiderül, Lengyel Lajosról (1904–1978) monográfia készül a Magyar Fotográfiai Alapítvány kiadásában. Várjuk.

Meghívó: Hiány

2010 június 24 Csütörtök

Miután a Trió lezárult, holnap, pénteken este 18 órakor Hiány címmel csoportos kiállítás nyílik a Nessim Galériában, melyen öt fényképem szerepel.

Az általunk célba vett hiány-fogalom [...] valami pozitívra utal.
A kiállításon [...] a magyar fotográfia széles spektruma képviselteti magát az érett mesterektől kezdve a fiatal ígéretekig. Lesz itt cianotípia és hagyományos eljárás, elektrografikai munka és kísérleti eljárás is.

– írja a galéria bevezetője.

Teljes névsor: Barta Zsolt Péter, Czigány Ákos, Cseh Gabriella, Frankl Aliona, Herendi Péter, Kemenesi Zsuzsanna, Kerekes Gábor, Krulik Ábel, Ladislav Postupa, Minyó Szert, Robitz Anikó, Vékás Magdolna, Zina Mihailovna.

Látható július 30-ig, hétköznapokon 14:00–18:30 óra között.
1061 Budapest, Paulay Ede u. 10.

Ladislav Postupa: Karrier

Ladislav Postupa: Karrier (1966)
A kiállítás rangidős darabja.

Dán hullám

2010 május 3 Hétfő

Rövid ideig, május 5-ig még látható Torben Eskerod és Trine Søndergaard Belső ösvények című kiállítása a Nessim Galériában. Eskerod fotói egy római temető sírköveiről nagyítanak ki portrékat az elhunytakról. Az arc sokszoros áttételen keresztüli átlényegülése, gyász, névtelenedés és remény – megrendítő sorozat. Megismerhető itt vagy ott, avagy albumban.

Torben Eskerod: Campo Verano

Torben Eskerod: a Campo Verano sorozatból (2007)


Søndergaard kontemplatív fejábrázolásait korábban már méltattam, és itt látható monokróm portréinak ugyanez jár. Ld. portfolióban (.pdf, 547 KB) vagy albumban.

Sondergaard: Monochrome portraits

Trine Søndergaard: Monochrome portraits sorozatból (2009)


A fény dán hullámai című kiállítás-páros másik része, mely már lezárult a Budapest Galériában, szintén egy közös témát közelített meg két változatban: a tájat. Per Bak Jensen kedvéért ide is érdemes volt ellátogatni, majd pedig összességében értékelni a dán anyag igényességét.

Per Bak Jensen: Grass Field

Per Bak Jensen: Grass Field (2008)

Két cikk ugyanerről:
Fürth Eszter: Páros ellentétek
Jerovetz György: Táj, emlék, valóság

Kerámia-cuvée

2010 április 17 Szombat

Júlia művei is láthatók azon a csoportos kiállításon, amely Keramik-Cuvée címmel nyílt Gmunden “kerámiavárosban”, Ausztriában.

Keramik-Cuvée meghívó

meghívó nagyban: katt!


Nyitva május 2-ig. Szerdától vasárnapig 10–17 óra, minden hónap 1. szerdáján 10–21 óra között. K-Hof Galéria, Kammerhof Museen Gmunden.

(Ez a galéria ad régóta helyet azoknak a konkrét művészeti kiállításoknak, amelyeket a közelmúltig, 25 éven át Josef Linschinger szervezett. 2006-ban egy pazar konkrét fotográfiai anyagot láthattunk itt. Linschinger gyűjtéséből áll össze a budapesti Vasarely Múzeum KÉP / VERS, vizuális és konkrét költészet című jelenlegi időszaki tárlata. Mint az NKA legutóbbi fotóművészeti támogatásaiból kiderül, itt is készülődik egy konkrét fotográfia, fotogram kiállítás.)

Júlia művei a Keramik-Cuvée-n: fotogramok, porcelán reliefek, installációk és keresztút.

Keramik-Cuvée: Néma Júlia művei

Néma Júlia művei
nagyban: katt!


(more…)

A rendben

2010 április 16 Péntek

Sok nagy fotóst lehetne a képei kapcsán szellemi elődökként említeni. Köztük leginkább Rodcsenko kegyetlen és tudatos képkompozícióinak letisztultsága és Moholy-Nagy lehengerlő, légies geometrizmusa jut eszembe.

írja drMáriás Robitz Anikó fényképeiről a napokban az A.P.A.-ban zárult kiállítása kapcsán. A kései híradásra legyen mentség, hogy nemsokára újabb tárlata nyílik, de erről majd később.

A szellemi elődökhöz vehetjük a kortárs klasszikus Konok Tamást éppúgy, mint a Robitz kapcsán leggyakrabban emlegetett – idén száz éve született – Lucien Hervé alias Elkán Lászlót, aki 2007-ben halt meg. Ez egyszersmind Robitz első kiállításának éve. Az Örökmozgóban.

Lucien Hervé képein egyszerűen rend van ott, ahol bármi is lehetne. Amit látunk, nemcsak rendben van, hanem “a rendben” van. És amikor azt mondom, hogy “rend”, akkor nem valami halott és mozdulatlan struktúrára gondolok, hanem olyasmire, ami a szüntelenül mozgásban lévő anyagból születik.

(Varga Mátyás: Közös rend: Lucien Hervé kiállítása, in: Nyitott rítusok: Kortársunk-e a művészet?, Vigilia Kiadó, Bp. 2008, 184. o.)

Robitz pontosan ehhez az örökmozgó “anyaghoz” megy egy határozott lépéssel közelebb, mint Hervé.

Robitz Berlin 2009 kormnegyed2

Robitz Anikó fényképe (2009)


Továbbiak itt, ott, amott és emitt.

Fényről fényre

2010 január 2 Szombat

Mindenfajta emberi építmény közül az egyik leggyönyörűbb a világítótorony. Épület, mely csakis azért épült, hogy a hullámverésnek ellenállva hordozzon egy fényt, mely nem világít meg semmit, csak mint önmaga van. Egy ilyen világítorony üzenetét fejtegeti Varga Mátyás karácsony körül írott egyheti netnaplója, Jean-Pierre Abraham világítótoronyőr Armen című naplójának nyomdokain. Legyen újévi útjelzőnk.

dec. 21. Még van hó… – “‘Egyben biztos vagyok: ahhoz, hogy újra megtaláljuk azt a fényt, amit gyerekkorunkból ismerünk, minden nap azon kell lennünk, hogy a legnagyobb bizonytalanságban éljünk.’”

dec. 22. Armen, Armen… – “Tetszik nekem ez a fajta nagyon emberi láthatatlanság. Azon gondolkozom, hogy miből van, hogy mi köze ahhoz, amit jobb híján valóságnak nevezünk. Rejtőzködés-e, vagy úgy sincs más választás, mint hogy az ember nem áll fény elé?”

dec. 23. Minimum (ennyi) – “Amikor hajnalban a világítótorony optikáját tisztítják, egyszercsak esni kezd a hó. Aztán takarítanak, megfoghatatlan ünnepi készülődés vesz erőt rajtuk. ‘Már kétszer is jártam a konyhában – írja este –, hogy kávét igyak, és hogy megnézzem a kisuvickolt barométert. Ezek a fények elrejtenek valamit. És jól tudom, hogy a lámpám lángja árnyékok szorításából jön elő.’”

dec. 24. La tempesta di mare – “Pál meg – ha jól értem – azt mondja, hogy ha már nem vagy képes megállni, olyasmivel ‘dicsekedj’, ami mondjuk kínos: pl. dicsekedj azzal, hogy akiben hiszel, keresztre feszítettek”

dec. 25. És a tengeri szörnyek is előjönnek (kicsit) – “Az éjszakai imádság előtt narancs- és mandarinillata van a szerzeteseknek.”

dec. 26. Nem a turbános lány – és nem is Reverdy – “‘Képek egy ciszterci monostorról, amit talán soha nem fogok a valóságban látni. Éjszakákon át szálltam alá benne, és már annyira ott jártam, hogy hallottam lépteim zaját a kövezeten, fényről fényre jártam a kerengőben, az alacsony ablakú dormitóriumban, a templomban a vigília idején. Címe: A világ legnagyobb kalandja.’ [...] Lucien Hervé thoronet-i fotóalbumáról van szó, ami 1956-ban Le Corbusier előszavával jelent meg (a francia cím: La Plus Grande Aventure du monde. L‘architecture mystique de Cîteaux).”

dec. 27. Őrségváltás

Armen

őrségváltás

Ajándékba fényt

2009 december 17 Csütörtök

Mint tavaly, Néma Júlia papírporcelán mécsestartói idén is kaphatók lesznek az Iparművészeti Múzeum karácsonyi vásárán (.pdf), dec. 18 péntek 10 órától dec. 20 vasárnap 18 óráig.

KisVilág mécsestartó 2009

Bővebben: katt!


A KisVilág választéka jelentősen kibővült a tavalyihoz képest.

A fehér alapmodell új mintákkal gazdagodott: ilyenekkel.

Újdonság a fatüzes változat. Ezek a mécsestartók mélyebb, parázsló, aranyszínű fényben ragyognak. Ugyanabból a papírporcelánból készültek, mint az alapmodell, de japán shino máz került rájuk. Ez jellegzetes narancs, törtfehér és szürke színekben játszik a változó rétegvastagságtól függően. A másik fontos különbség az egészen más égetési eljárás, mely nemesebb, kézművesebb és extrémebb: ezeket a darabokat magas hőfokú fatűzben égettük ki. Így néznek ki.

A nagyméretű mécsesek szintén fatűzben égtek ki. Míg a fentiek kb. 7, ezek 11-15 cm magasak. Ebben a léptékben még erősebbek az eredeti koncepcióban is meglevő feszültségek (áttetszőség — gazdag felület, törékenység — testes forma), és különösen látványosan kibontakoznak az égetésmód spontán és megismételhetetlen jegyei: a shino máz megfolyásai, a hamulerakódások, a lángnyomok, az erősebb vagy épp finomabb elszíneződések. Csak ínyenceknek, limitált darabszám. Íme, az XL kínálat.

A teljes mécses-készlet ismertetője egyben itt látható.

A standon ezenkívül más dolgok is lesznek… Például olyasmik, mint ezek a japán ihletésű, úgymond fúziós teáscsészék:

teáscsésze, Néma Júlia


teáscsésze, Néma Júlia

Geomixek

2009 november 17 Kedd

Néma Júlia kerámia szobrokkal és fotogramokkal szerepel a B55 Kortárs Galéria Geomix tárlatának nemzetközi mezőnyében.

Geomix

meghívó teljes egészében: katt!


Reliefjei és edényei láthatók a Gödöllői Iparművészeti Műhelyben. Ezt a kiállítást kortárs japán és magyar kerámiák, valamint magyar textilművek alkotják a 2009-es japán–magyar jubileumi év jegyében.

Gödöllő japán–magyar

meghívó teljes egészében: katt!


Továbbá: egy hét múlva nyílik Fajó János Feketén fehéren című kiállítása a Klauzál 13ban. Bemutatják a művész írásainak gyűjteményes kötetét, melyről beszélgetést tartanak.

Feketén fehéren

meghívó nagyobb méretben: katt!


Fontos még a Haász István + Kecskeméti Sándor = 125 című kiállítás a Mono Galériában.

Haász–Kecskeméti 125

meghívó nagyobb méretben: katt!

Fészekmeleg

2009 október 3 Szombat

Randy West izgalmas és költői struktúrái közül a szétszedett és újraalkotott madárfészket emeljük ki; nem könnyű választani ebből a tiszta és érzékeny munkásságból. Betekintés Bird Rabbit Snake (2003) című albumába.

Randy West: bird rabbit snake #42 (2003)

Randy West: bird rabbit snake #42 (2003)

Folyam a városban

2009 október 1 Csütörtök

Adam Magyar alias Magyar Ádám Berlinben él. “Nem tér, hanem a tapintható idő” jelenik meg urban flow sorozatában, melyet saját tervezésű, a célfotó-készülékekhez hasonló digitális kamerával alkotott hosszú expozícióval. Csak mozgó tárgyak felvételére alkalmas, ami áll, abból csíkok lesznek, és együtt nem létezők kerülnek egymás mellé a kitáguló eseményhorizontban. Fényképei még itt, ott vagy Kieselbach kikiáltási árakkal amott.

Adam Magyar: #54 (2006) Shanghai

Adam Magyar: #54 (2006) Shanghai
felvett idő: 58 másodperc
urban flow

nagyobb méretben itt