ex Ponto

Meghívó és jelentkezési lap a júliusban 32. alkalommal megrendezett nyári művészeti szabadiskolába, alkotótáborba.

nagy méretben: .pdf vagy .jpg formátumban

Háttér a korábbi bejegyzésekben:
2007 augusztus 12 Szerencs 2007 kiállítás
2007 április 29 Szerencs 2007
2006 december 5 Modell indulásra és érkezésre
2006 szeptember 19 Mester-kiállítás újratöltve
2006 augusztus 21 A 30. kiállítás
2006 augusztus 10 Konkrétan jön: Szimmetria kiállítás
2006 május 12 Szerencsi Művészeti Szabadiskola: idén harmincadik éve

Évek óta fontolgattam és csinálni akartam egy effajta felvételt, de természeténél fogva nem lett volna értelme eddig a pontig.

– írja bevezetőül Trent Reznor a Nine Inch Nails új Ghosts I-IV albumáról. Pont ezt mondta T., miután meghallgatta: mintha mindig így akartak volna zenélni.

Ez a zenei gyűjtemény egy erősen vizuális szempontú munka eredménye – képzelt helyszínek és forgatókönyvek hangba és szerkezetbe öltöztetése; álmodozások zenei kísérete. Nagyon örülök az eredménynek és annak, hogy beavatkozástól mentesen, közvetlenül adhatom át. Remélem, élvezi a Ghosts első négy kötetét.

Kösz. Itt bizony nagyon el van találva, hogyan lehetne manapság zenét árulni. A sok lehetőség közül mindjárt az első: 5 dollárért (mai árfolyamon: 800 Ft) többféle, akár veszteségmentesen tömörített digitális formátumban letölthető a teljes dupla album. És az, hogy dupla, nem mennyiségi kérdés. A Ghosts I-IV az évtized lemeze.

vö. Letöltött zenéért fizetni?!

kiegészítés (május 8)
Ingyen letölthető a NIN következő albuma, the slip, mégpedig az ezúttal is többféle formátum között akár a CD minőségnél jobb audiofil állományban is.

Már csak pár óráig látható Pécsett a Természet és Technika: Az újraértelmezett Moholy-Nagy 1916-1923 című kiállítás. Nemcsak azért egyedülálló tárlat ez, ahogyan bemutatja Moholy-Nagy László indulását és útját a bámulatosan gyors beérés kezdetéig. Nemcsak azért, mert egyszersmind a magyar konstruktivizmus megszületését szemlélteti. Hanem azért is, mert több mint 30 éve ez a művész első nagyobb múzeumi kiállítása Magyarországon. Az előző 1975-ben volt a Magyar Nemzeti Galériában!

Arról van szó, akinek a neve Bartóké mellett a legismertebb XX. századi magyar művésznév a művelt nyugat-európai és amerikai közönség előtt.

Arról van szó, akinek a nevét úgy vette fel a korábban Iparművészeti Egyetemként, ma MOME-ként ismert intézmény, hogy – minden blabla ellenére – az általa és iskolája képviselt gondolkodásmódnak fittyet hányva párosítja az értékes hagyományok megvetését a talmi újdonságok imádatával.

Plakát itt (.pdf, 256 KB), egy cikk a tárlatról ott.

A kiállítás katalógusa, melyet kurátora, Botár Olivér írt, csillogó album helyett igényes monográfiát ígér a témáról. Az egyik előszó szerzője, Méhes Márton, a Pécs 2010 program időközben lemondott igazgatója itt is bejelenti, hogy Európa leendő kulturális fővárosa komoly Bauhaus-kiállításra készül. Egyelőre marad a remény, hogy a folyamatos botránysorozattal kísért felvezető közepette nem sikkad el ez a szándék. (1)

Moholy-Nagyhoz hasonlóan elhanyagolt érték sok van ebben az országban. Ilyen például a konyhaművészet. E mulasztás pótlását Pécsett a Susogó vállalta, ahova szintén volt szerencsénk betérni. Egy részletes élménybeszámoló róla itt, illetve:

Ott van Pécsen a Susogó. A konyhafőnök, egy komlói fiatalember úgy döntött, szakács lesz, kiment Franciaországba, bekerült egy francia szakácsiskolába, sztázsolt több háromcsillagos étteremben. Most minden évben kijár, tanul. Mi történik? Bemennek az emberek az étterembe, végignézik az étlapot. Elégedetlenek. Hol van itt étel, kérdezik. Nincs mit rendelni. Mit szeretnének? Rántott húst. Szerencsére ezzel együtt a Susogó egyre sikeresebb.

– mondta róla Molnár B. Tamás, alias A bűvös szakács.

Aki lemaradt a Moholy-Nagyról, annak ott van Megyik János kiállítása a Frankenstein Bank galériájában. Bacsó Béla mellékelt esszéje, Reduktív művészet, itt (.pdf, 182 KB). A kiállításról még itt, Megyikről általában itt.

Megyikről korábban:
2006 december 4 Megfontolásokon túli komplex jelek

(1) kiegészítés (április 9)
De bizony, úgy tűnik, elsikkad. “Optimizmusunk ezúttal is túlzó volt. [...] Pécs a jelzett évben – kiállítóterem híján – nem rendezheti meg ezt a kiállítást sem.” – írja Aknai Tamás a kiállítás kapcsán. (A pécsi rémálomról további adalékok ugyanazon Echo-szám A KULTÚRA FŐVÁROSA rovatában.)

kiegészítés (április 30)
A Moholy-Nagy-kiállítás Budapestre is eljön.

Karácsonyváró minietűd a szerkesztőség kedvencétől.

Recept

Linzben a múlt héten száznyolcvanan haltak meg, akik megkapták a Linzben épp most terjedő influenzát, ám nem ettől az influenzától, hanem egy recept miatt, melyet egy, a napokban munkába állt patikus rosszul értelmezett. A patikusnak valószínűleg gondatlanságból elkövetett emberölésért kell felelnie a törvény előtt – mint az újság írja – még karácsony előtt.

– Thomas Bernhard: A túlélő följegyzése, ford. Erdélyi Z. János, Hatodik Síp Alapítvány – Új Mandátum Könyvkiadó, é. n. 37. o.

Az utóbbi idők legszebb metaforája.

„Az igazság egyszerre követel meg egy végtelen időt és egy olyat, amelyet megpecsételhet, vagyis egy bevégzett időt.”

Az augusztus 24-26-án megrendezésre kerülő Arcus Temporum IV. Pannonhalmi Művészeti Fesztivál mottója idén Lévinastól vétetett.

Eredeti elképzelésünkhöz hűen célunk továbbra is az, hogy olyan alkotókat és művészeket hívjunk meg monostorunkba, akik bár a kortárs kultúra élvonalába tartoznak, mégis kevéssé ismertek Magyarországon.

Idén is szeretnénk kifeszíteni azokat az „időíveket”, amelyek létrehozzák a „régi” és az „új” párbeszédét; és szeretnénk azt is, ha a fesztivál közönségében a zenei, színházi és képzőművészeti alkotások olyan egymást értelmező élménnyé állnának össze, amelynek sajátos közegét és atmoszféráját egy bencés monostor adja.

[...]

Idei programunk sok ponton és sokféle módon kapcsolódik az ’idő’ fogalmához és élményéhez.

— írja köszöntőjében a rendezvény igazgatója, Varga Mátyás OSB.

Részletes program, műsorismertetők, fotók és a korábbi évek archívuma az új honlapon. Letölthető dokumentumban itt (.pdf, 237 KB). Online jegyrendelés ugyanitt mától lehetséges, és rövidesen szálláshely-ajánlatot is közread a website.

A művészettel való találkozás sorsformáló erejével szinte lehetetlen szembesülni az erre kialakított helyeken, a koncerttermekben vagy a színházakban; Pannonhalma számomra az egyetlen hely, ahol ez az erő a maga természete szerint, szabadon végzi áldásos munkáját: sorsokat formál [...] – itt, a végtelenül provinciálisnak tűnő fővárostól 130 kilométerre [...].

— írta a HVG a tavalyi fesztiválról.

A főapátság pincészete emellett idén először jazzkoncert-sorozatot szervez Pannonhalmi Jazz Terasz címmel. Műsora letölthető innen (.pdf, 37 KB). A borászat remekmívű építészetével bővebben itt lehet megismerkedni.

Végül, ha már Pannonhalma, megemlítem, hogy a bencés rend John Pawson angol építészt kérte fel az apátsági gótikus bazilika régóta esedékes rekonstrukciójának megtervezésére. Tudomásom szerint már lezajlottak az első prezentációk, s most valahol a műemlékes egyeztetésnél tart a folyamat.

Kiegészítés (augusztus 6):
A Fidelio kedvcsináló cikke az Arcus Temporumhoz.

Így van ez a várossal [...], az egész nagyszerű és rendezett, de ha máshonnan nézzük, láthatjuk, hogy az egészet egy kemény, mindent szorosan a markában tartó rendszer alapozza meg. Az egyik oldal tehát a gyönyörű kinézet, a másik pedig, ami ezt fenntartja, nem attól szép, hogy szabad, nem attól, hogy sokan együtt hozzák létre, hanem attól, hogy a rendszer mindent kontrollál. Az ilyen kettősségek mindig lenyűgöznek.

— beszélget Laurie Anderson, aki tegnap és ma este koncertezett a műpalotában, és aki hatvan éves.

[A NASA-ban f]antasztikus volt, mert olyan emberek voltak, akikkel egyébként nem találkozik egy művész, robotikusok, nanotechnológusok, asztrofizikusok. Mind másként látták a világot, de sok szempontból hasonlóan, mint a művészek. A művésznek van egy ötlete, csinál belőle valamit, aztán felmerül a kérdés: elkészült? Mikor készült el? Mit jelent az, hogy készen van? Ezeket a kérdéseket állandóan fel kell tenni, és a tudósok nagyon hasonlóan dolgoznak. Meglepődtem, amikor azt mondták például, hogy éppen újra vizsgálják Einstein egyes tételeit, mert az egyenletek nem elég szépek. [...] A nyugati gondolkodás szimmetriára törekszik, az egyik oldal legyen olyan, mint a másik. De ha ilyesmit mutatsz egy japánnak, azt mondja, hogy ez unalmas, idióta, miért ugyanolyan a két fele, így nincs benne semmi energia.

[...]

Mostanság egyre jobban tűnik el a határ a tömegkultúra, az avantgárd meg a magas művészet között. Az a kultúra, amit korábban a művészet határozott meg, egyre inkább a média kultúrájává válik. Ráadásul nagyon sokan végeznek a művészeti egyetemeken, túl sok a művész, akik aztán a médiában helyezkednek el, így a művészeti gondolkodás egyre jobban bejut a reklámokba, egyre több reklám van, ami valódi műalkotás. Ez nagyon érdekes, szerintem a média ma sokkal jobban néz ki, mint korábban, mert egyre többen vannak benne, akik megtanultak művészként gondolkodni.

Új zenei anyagáról pedig:

A nagy multimédia-felhajtásnak nem látom értelmét. [...] Az volt a kihívás, hogy jó szöveget és jó zenét írjak. Na, az nehéz.

De most megint sikerült neki. Rajzai, melyeket az előtérben lehetett látni, egyáltalán nem. A szövegük legalább jó volt, amúgy LA módra.

Az egyik új dal, Art of Conversation, koncertfelvétele letölthető innen (.mov, 12,7 MB).

Holnaptól augusztus 20-ig láthatók LA médiaművei és videói a Jövő Háza Pixel Galériájában.

Egyébként pedig: legyen x = x.

Holdfényszobák és Egy hitvány ablak alatt. Két szép sorozat Joss McKinley-től.

Minden elsuttogott hazugság féligazság egy hazugról.

— Matthew Crowley

Joss McKinley: The Moonlight Rooms (2006) sorozatból

Egy teli busz már éppen indulóban volt Manchesterből Stockportba, amikor a kalauznő megállapította, hogy eggyel több álló utas van rajta. Megkérdezte ezért:
— Ki volt az utolsó, aki felszállt a buszra?
Senki nem szólt egy szót sem. Miután kijelentette, hogy a busz addig nem indul el, míg a plusz utas le nem száll, a kalauznő elment és hozta a sofőrt, aki szintén megkérdezte:
— Nos hát, ki volt az utolsó, aki felszállt a buszra?
Ismét általános csend volt a válasz. Ezért mindketten elindultak, hogy keressenek egy felügyelőt. Az megkérdezte:
— Ki volt az utolsó, aki felszállt a buszra?
Senki nem szólt. Akkor bejelentette, hogy rendőrt hív. Míg a kalauznő, a sofőr és a felügyelő távol volt és rendőrt keresett, egy alacsony emberke jött oda a buszmegállóba és megkérdezte:
— Ez a stockporti busz?
Hallván, hogy ez, felszállt. Pár perc múlva amazok hárman visszatértek egy rendőr kíséretében. Ez megkérdezte:
— Mi itt a baj? Ki volt az utolsó, aki felszállt a buszra?
Az alacsony emberke azt mondta:
— Én.
A rendőr azt mondta:
— Rendben van, szálljon le.
A buszon levők valamennyien nevetésben törtek ki. A kalauznő, úgy gondolván, hogy rajta nevetnek, könnyekre fakadt és azt mondta, nem hajlandó megcsinálni a stockporti utat. A felügyelő erre odarendelt egy másik kalauznőt, hogy vegye át a helyét. Ez látva, hogy az alacsony emberke ott áll a buszmegállóban, megkérdezte:
— Maga mit csinál itt?
Ő azt felelte:
— Várom a stockporti buszt.
A kalauznő azt mondta:
— De hát ez a stockporti busz. Felszáll vagy nem?

— John Cage: Indeterminancia, ford. Erős László Antal

Jellemem jogosan nevezhető szeretethiányosnak. De én ugyanilyen jogosan nevezem a világot teljesen szeretethiányosnak. A szeretet abszurdum, s a természetben egyáltalán nem található meg.

— Thomas Bernhard: Megzavarodás (Verstörung), ford. Adamik Lajos, Kalligram, Pozsony 2006, 141. o.

Friss méltatás a weboldalunkról a jónevű japán design magazin, a SHIFT új számában. A COOL SITE REVIEW rovatba tessék lapozni. Ezúton is köszönet Rich mesternek, aki az egyik legjobb magyar web designer. Saját site-ja, melyet a SHIFT is belinkelt, még mindig csak ígéret: a suszter-cipője-mindig-lyukas közismert szindrómája.

Fotóhónap 2006, bármit is jelent ez.

Megjelent magyarul egy átlagnál jobbnak tűnő könyv a digitális fotókidolgozásról.

Végül, de nem utolsósorban: “Art-o-mat machines are retired cigarette vending machines that have been converted to vend art.” Jó. (köszönet a linkért t-nek)

Basa Péter építész és Czér Péter szobrász farácsokból szerkesztett gyönyörű kilátója Nagykovácsi fölött.

Budapest környékén ez a legmagasabb csúcs, Nagy-Kopasznak hívják. Itt emeltük ezt a rejtőzködő kilátót: míg a csúcs felé közeledsz, nem látsz semmit — a kilátót csak akkor veszed észre, mikor már előtte állsz. [...] Ha felmész a lépcsőkön, a köztes emeletek fényekkel teli titokzatos tereket rejtenek. A lécek között épp hogy elcsíphetsz néhány villanásnyit a kilátásból — de sejtheted, hogy valami lehet ott fent, amiért érdemes megmászni ezt a fura épületet. Mászás közben minden emeleten padokat találsz, megpihenhetsz, elgondolkodhatsz, és élvezheted a természet csendjét. Kitartásodért cserébe a legfelső szintről a legszebb panorámában gyönyörködhetsz.
(forrás)

Nemrég megjelent egy album Moholy-Nagy kevéssé ismert színes fotókísérleteiről. Nemsokára könyvtárunkat gyarapítja. Remek kiegészítés lesz a gyönyörű Moholy-Nagy Fotogramok (1922-43) kötethez, melyet véletlenül találtam pár éve egy azóta megszűnt apró galéria boltjában.

László Moholy-Nagy: Color in Transparency: Photographic Experiments in Color, 1934-1946 / Fotografisch Experimente in Farbe, 1934-1946, Steidl, 2006
(+ ugyanez a kiadó oldalán)

Sok internetes tájékozódás után végre könyvformában is élvezhetem Hiroshi Sugimoto fotográfiáját. Ehhez egy átfogó monográfiát választottam az életművéről. Ha nem irtóznék a leg-ektől, melyek degradálják az igazi értéket, akkor azt írnám, hogy Sugimoto a legnagyobb fotóművész mind között. Ehelyett inkább: a legnagyobbak egyike, akiket ismerek.

Kerry Brougher—David Elliott: Hiroshi Sugimoto, Hatje Kantz, 2005 (368 oldal, 45 színes)

S talán most horogra akad az a nehezen beszerezhető kis kötet, mely Tarkovszkij polaroid fotóit tartalmazza. Íme egy kis képi ízelítő belőle.

Giovanni Chiaramonte—Andrei A. Tarkovsky (eds.): Instant Light: Tarkovsky Polaroids, Thames & Hudson, 2006
(+ ugyanez a kiadó oldalán)

Ennyi most a fotótémájú beszerzés, de ha már Tarkovszkij, akkor — részben Gabától ihletet kapva — még két fontos könyv bezuhant a bevásárlókosárba.

Az egyik a rendezővel készült beszélgetéseket gyűjti össze.

John Gianvito (ed.): Andrei Tarkovsky: Interviews, University Press of Mississippi, 2006

A másik pedig az a monográfia, melyre Szilágyi Ákos és Kovács András Bálint az életmű alapvető és filológiai igényű feldolgozásaként hivatkozik a maguk könyvében.

Vida T. Johnson—Graham Petrie: The Films of Andrei Tarkovsky: A Visual Fugue, Indiana University Press, 1994

Nem rossz dolog a megérkezésükre várni.

Egy idős úriember, bizonyos Prof. Ing. Neumann meglátogatta a jelenleg is tartó gmundeni Keramik Symposium helyszínét. Körülnézett, majd azzal tért vissza, hogy haikut írt minden résztvevő keramikusművész készülőben levő munkáiról. Júlia műveiről ezt a két kis verset hozta:

Gehäuse mit vielen
Quadraten als Wohnort
voll Ur-Transzendenz.

azaz körülbelül:

Foglalat számtalan
négyzettel: mint lakhely,
őstranszcendens-hon.

Illetve:

Im transzendent mystisch
quadratischer Metrik
das Sinnende wohnt.

vagyis nagyjából:

Transzcendens, misztikus
négyzetmértékben él
az elmélkedő.

A földhözragadttól az elszálltig.

Bevásárlócédula-gyűjtemény
Már több mint 1000 fent van. Kedvencem e műfajból a sajnos elhalálozott Koszmúzeum (archív változat) volt, de ez se rossz. Főleg, ha beváltják a fenyegetést és könyv lesz belőle. Melyik áruházlánc látja meg itt elsőnek a vírusmarketing-lehetőséget?

Felhőimádók Társasága
Végre egy értelmes hobbyközösség azoknak, akik “szeretnek egy nyári napon a parkban fekve alakzatokat keresni a gomolyfelhőkben”. (Stieglitz biztosan belépett volna.) Persze jókora képtárral: tünemények tonnaszám, itt is jóval túl az első ezren.

utóirat 2009 június 4
Utoljára 1951-ben jegyeztek be hivatalosan felhőtípust. Most azon ügyködik a Felhőimádók Társasága és a Royal Meteorological Society, hogy regisztráltassák az Asperatus fantázianevű képződményt a genfi World Meteorological Organisation-nel.
(kösz t-nek)

“Asperatus” felhő, Illinois, USA