ex Ponto

Miután a Trió lezárult, holnap, pénteken este 18 órakor Hiány címmel csoportos kiállítás nyílik a Nessim Galériában, melyen öt fényképem szerepel.

Az általunk célba vett hiány-fogalom [...] valami pozitívra utal.
A kiállításon [...] a magyar fotográfia széles spektruma képviselteti magát az érett mesterektől kezdve a fiatal ígéretekig. Lesz itt cianotípia és hagyományos eljárás, elektrografikai munka és kísérleti eljárás is.

– írja a galéria bevezetője.

Teljes névsor: Barta Zsolt Péter, Czigány Ákos, Cseh Gabriella, Frankl Aliona, Herendi Péter, Kemenesi Zsuzsanna, Kerekes Gábor, Krulik Ábel, Ladislav Postupa, Minyó Szert, Robitz Anikó, Vékás Magdolna, Zina Mihailovna.

Látható július 30-ig, hétköznapokon 14:00–18:30 óra között.
1061 Budapest, Paulay Ede u. 10.

Ladislav Postupa: Karrier (1966)
A kiállítás rangidős darabja.

Götz Eszter Privát végtelen címmel szép értelmezést írt a kiállításunkról, mely még közel egy hónapig látható. Részlet:

Tapintásra kínált felületek sorát látjuk a Nessim Galéria kiállításán. [...] Robitz Anikó és Czigány Ákos fotóiban sok közös és sok különböző van. Közös a sorozat-alkotás vágya, az egy-egy témát körüljáró, aprólékos kutatói attitűdjük. Közös a látvány forrása: [...] több sorozaton is – Malevics fekete négyzete nosztalgikus idézetként lebeg a kép síkjában, miközben Czigánynál rávetül egy rácsos háló és az árnyéka, Robitznál az egész képfelületre kiterjed és racionalitását, végletes elvontságát dekoratív minták enyhítik.

Trió címmel fotókiállításunk nyílik Robitz Anikóval a Nessim Galériában egy hét múlva, május 11-én kedden 18 órakor.
Bevezetőt mond Somhegyi Zoltán művészettörténész.

Nyitva június 17-ig, keddtől péntekig 14:00–18:30 óráig.

A galéria oldalán olvasható előzetes:

Robitz Anikó és Czigány Ákos műveit most mutatja be először a Nessim Galéria.

Poétikájuk elsősorban abba az absztrakt fotóművészeti hagyományba ágyazódik, amelyet kiemelkedő magyar fotográfiai életművek gazdagítottak. Noha ez a tradíció többszörösen megszakadt, mégis bőséges erőtartalékokat hagyott ránk – más művészeti ágak rokon szellemiségű alkotóitól a minimalizmus változatain át a konkrét művészet fiatal hazai képviselőiig.

E tartalékok forrása a konkrét tapasztalat. Az érintkezés a kép genezise, minimális feltételei és architektúrája, valamint a fotó valósághoz kötött alapanyaga között. Ezt a helyszín jelentősége, a téma identitása, a képletek összetettsége, a felismerés vagy az új jelentések kiépítése szempontjából önálló utakon, ugyanakkor rokonítható megközelítésben dolgozza fel Robitz Anikó és Czigány Ákos.

A hármas ritmusokba rendezett páros válogatás tehát nemcsak két egyéni alkotói habitus azonosítását kívánja segíteni, hanem spontán, majd újragondolt kapcsolataikat is próbára bocsátja. Üzenhet-e valami fontosat a két fotóművész alkalmi Triója?

Hír másutt: Cseppek.hu, Port.hu, ikOn, Fotopost, Fotósoldalak.hu, Artportal, Fotoklikk.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Az üres lapok esztétikája címmel az [origo]-n megjelent Darwin papírjai vagy Darwin online munkacímű sorozatomból egy bő tucatnyi fotókompozíció. Jelenleg a portál nyitóoldaláról (legörgetve, balra) és a fotórovatból, közvetlenül pedig a galériaoldalon érhető el az anyag, illetve ide kattintva:

John van Wyhe (szerk.) engedélyével: The Complete Work of Charles Darwin Online.

Erre az online Darwin-archívumra, már nem emlékszem pontosan, de valószínűleg a teremtés kontra evolúció vita után érdeklődve bukkantam. Egy-két kötet reprodukcióját letöltve ismét rácsodálkoztam az elszíneződött, foltos, gyűrött régi papírlapok szépségére, különösen az üresen maradt oldalakon. De azután egyre inkább ezek létezése hökkentett meg. A szorgos archiválók ezeket is bescannelték, ami jelentős pluszmunka, hiszen némelyik kötetben százhoz közelít a számuk, de információt nem tartalmaznak. Ugyanakkor mégis az adott könyv részei, innen nézve tehát kétségkívül mégis indokolt a reprodukciójuk. A teljesség jegyében az információt hozzá nem adó, felesleges oldalakra is kiterjedő archivátori szigor pátosza, a hordozó a hordozott helyett, üresség a tartalom túloldalán, beletartozás és kívülség… mindez érdekesen találkozott a semmiből teremtés rejtvényével. A koncepció most már adta magát: kivenni a könyvek összes üres oldalát és összeállítani kötetenként egy kompozícióba. Egy-egy kötet üres tartományából – egy-egy összesítés egy lapon. Egy összképben.

Egyébként csak a munka előrehaladtával vált világossá, hogy 2009 éppen Darwin születésének 200., A fajok eredete megjelenésének pedig 150. évfordulója volt. Azóta 2010 lett.

A gondolati háttérről itt jegyzeteltem már egy keveset.

A Pannonhalmi Szemle idei utolsó (XVII/4) számában megjelent egy esszém Idő-idő: Tomatsu, Sugimoto, Shibata címmel (83–96. o.). Közelítés ez egy olyan fotográfiai kultúrához, amely ámulatot és ihletet kelt bennem; három kortárs képviselőjén keresztül a legnagyobbak közül. Tehát bölcsészeti írásba bújtatott személyes manifesztó.

Sugimotóról már többször jegyzeteltem itt, Shibatáról szintén, Tomatsuról majd nemsokára.

Az alábbi képre kattintva elolvasható a szöveg első oldala, ahol mindjárt egy mulatságos elírást is felfedezhet a nyájas olvasó. Az érdeklődő pedig itt szerezheti be a Pannonhalmi Szemlét.

kiegészítés január 28
Miklósvölgyi Zsolt “Ex oriente lux” címmel értő és elismerő jegyzetet írt az esszémről. Köszönet. Az egyetlen túlzás, hogy “a japán fotóesztétika általános ismérveit” próbálnám tisztázni – erre nem vállalkoztam.

A fotó szempontjából érdekes hír, hogy a 2009-es fizikai Nobel-díj egyik felét Willard S. Boyle és George E. Smith (Bell Laboratories, Murray Hill, NJ, USA) kapta a képalkotó félvezető áramkör, vagyis a digitális képérzékelő egyik elterjedt típusa, a CCD kifejlesztéséért. Ez 1969-ben történt, tehát csak 40 évet váratott magára ez az elismerés. (Az alapjául szolgáló jelenség, a fotóelektromos hatás elmélete Einsteintől származik, aki ezért 1921-ben kapott Nobel-díjat.)

A megosztott díj másik fele szintén fénnyel kapcsolatos teljesítményért járt idén. Ezt Charles K. Kao kapta a fény optikai szálakban történő továbbítása terén elért úttörő eredményeiért. További részletek elsősorban itt.

Egyébként a természetes fényszenzor, azaz a szem különös példaszerepet kapott az evolúció vs. kreáció vitában.

Egyetlen esetben, a szem fejlődésével kapcsolatban helytálló csupán Dawkins érvelése: a „specializálódott komplexitás” egy oly végtelenül célszerű képződmény, mint a szemlencsével rendelkező szem – az ún. hólyagszem (Linsenauge) – esetében valóban létrejöhet aránylag kevés evolúciós lépésen keresztül. Mindez egyszerűen levezethető: amennyiben előfeltételezzük a fényérzékeny sejt meglétét, a későbbiekben a véletlen generálta átalakulás bármely elgondolható lépése (egymás mellé rendeződés, pálcikák vagy nyúlványok kialakulása, védőréteg megvastagodása stb.) a jobb látóképesség irányába tett, szelektív lépcsőfoknak tekinthető. Ez azonban az evolúciós példák között csupán a kivétel, mely erősíti a szabályt.

– Christian Kummer SJ: Evolúció és teremtés: Megjegyzések Darwin elméletének újkreacionista kritikájához (.pdf, 200 KB), ford. Viniczay Zsuzsanna, Mérleg 2006/3, 185–186. o. (176–190. o.), kiemelés tőlem

Ez viszont egy új fotósorozatomhoz kapcsolódik, melyből íme egy darab mutatóba.

30 üres oldal
Charles Darwin: The descent of man, and selection in relation to sex. New York: D. Appleton, 1871 (2 kötet)
című könyvéből (2009)

Mint tavaly kultúra kategóriában, idén a fotóblogok között ért el az ex Ponto 10. helyezést a HVG Goldenblog pályázaton. Az összes versenyző listája itt.

Az első helyezett best of semmit már amúgy is említeni akartam, úgyhogy akkor most. Remek ötlet, viszonylag jól megvalósítva (videointerjú; külföldi párhuzamok: Awkward Family Photos, DeletedImages). Az élmezőnyből felfedezésre ajánlható még a true the lens (zselex fotóblogja) és Kálló Péter.

Az ex Ponto persze nem tetszhet mindenkinek, korábban például neki. A mostani Goldenblog eredmény kapcsán is beszólt valaki – elegánsan annak is, aki jónak tartja, amit csinálunk.

Az ex Ponto meghívók, kiállítások előzetese többnyire másoktól vett idézetekkel és másoktól vett fotókkal. Kis fejlesztéssel a port.hu fotós szekciója lehetne a műmájer, enyhén tudálékos szöveggel. Aki az itt található linkek után menne a fotózás világába, legfeljebb a Hatlaczki Balázs nevű, szabadúszó fotóriporternél arat sikert, aki erről a szájtról a következőket találja mondani a zsüri [sic!] vélemények között: “Az ex Ponto nagyon jó, nem is számítottam rá, hogy ilyen oldalt találok, ahol ennyi minden van, jó képek és érdekes szövegek.”
Tudnék mutatni párat neki, csak, hogy fejlődjön.

A Goldenblog eredménye három zsűritag (összesen 50%) és a közönség szavazatai (50%) alapján állt össze. Jót és rosszat megköszönve üdv korábbi és új látogatóinknak.

Annak, aki először jár itt: ez a blog elsősorban példaszerűnek talált fotográfiákat, sorozatokat szemléz, magyar és külföldi alkotókat mutat be. Nem mindenevő, egyfajta fotográfiai kultúra érdekli. Szinte sohasem bírál. Másodsorban a fényképről és a képről jegyzetel, utalásokat gyűjt és idéz, rövid gondolatkísérleteket rögzít. (További info jobbra fent, ki ez (1.) alatt.)

true the lens (Zselinsky Miroslav): pozsonyi formaságok #1 (2009)
eredeti helyén itt

Kálló Péter: gát-rendszer, Szarajevó, Bosznia (2003)
eredeti helyén itt

Hivatkozott ránk az ifotokult blog, alias Rónay Gabi. Köszönjük.

Mint W. H. Auden megjegyezte, “a költészet dicsősége és egyszersmind szégyene, hogy közege nem a saját terepe, hogy a költő nem találhatja fel a maga szavait” [W.H. Auden, “Writing,” The Dyer’s Hand and Other Essays (New York: Vintage Books, 1968), 23.], s e megfigyelés éppígy igaz a fotográfiára és a fotográfus képtelenségére, hogy feltalálja a saját “szavait/világait [worlds].”

– írja Tod Papageorge Robert Adams kapcsán, aki eredetileg irodalmárként indult.

Robert Adams fényképe

A könyvhéten jelent meg Varga Mátyás hallásgyakorlatok című verseskötete (Magvető, Bp. 2009), melyet egy kritika nyomban “az utóbbi idők egyik legegyedülállóbb és legbátrabb lírai vállalkozásá”-nak nevezett. Lemond ugyanis a saját mondatokról, hogy – minden bizonnyal avagy látszólag – kizárólag elkapott hétköznapi beszédfoszlányokból építkezzen. Talált nyelvi tárgyakból, miként a fotográfia talált vizuális tárgyakból.

“Függő vagyok a talált tárgytól” – jelenti ki Ansel Adams önéletírása legelején (An Autobiography, Little, Brown and Company, Boston – New York – London, 1996, 1. o.). Robert Adams pedig a 2009-es Hasselblad Díj átvételekor egy versidézettel válaszolt arra, honnan merít ihletet: “Bárhonnan, ahol fény van. A fényképészek nyitottak az ajándékra. Mint a költő John Clare írta, ‘A mezőkön találtam a verseket / És én csak leírtam őket.’ ”

Ha Papageorge a fotográfia különös irodalmi karakterére utalt, akkor a hallásgyakorlatok egyfajta fotografikus költészet. Fonografikus.

Varga Mátyás Nyitott rítusok: Kortársunk-e a művészet? (Vigilia Kiadó, Bp. 2008) című esszékötetében két fotóművészeti tárgyú szöveget közölt Philippe Brame és Lucien Hervé munkáiról. Utóbbiból (184., 185. o.):

Ha pedig “tudásunk csak töredékes”, tehetünk-e mást, mint hogy töredékeket helyezünk egymás mellé.

[...]

Hervé a Thoronet-i album 58. oldalára egy Szent Bernát-idézetet választott: “Látni szeretnél, hallgass oda: az odahallgatás elvezet a látásra.”

A mondatgyűjtés közelebbi párhuzama a fotográfiában természetesen a talált képek felhasználása, melynek külön kortárs csoportja az internetről vett anyagok feldolgozása. Közismert gyakorlója Thomas Ruff, nálunk például Kerekes Gábor, Dezső T. Tamás vagy Trembeczki Péter. Saját műhelyünkben is készülődik egy ilyen sorozat.

„költő vagyok és katolikus”: beszélgetés Varga Mátyással.
A kötetről még itt vagy ott.

korábbi hivatkozások Varga Mátyásra
2008 augusztus 21 Nem lehet kívül maradni
2007 június 20 Arcus Temporum IV. Pannonhalma
2007 május 22 Rezervátumok között
2006 április 21 Keresztút fehérben

Bejegyzésünk címe az egyik hallásgyakorlatból származik. A többi hozzáolvasandó.

Az új Balkonban megjelent Ébli Gábor beszélgetése Barabás Lajos műgyűjtővel kortárs gyűjteményének tavaly őszi kiállításáról.

Meggyőződésem szerint nem a gyűjtést kellene segíteni, hanem azt kellene elérni, hogy a lehető legtöbb emberben támadjon fel elemi igényként a környezetének berendezése a lehető legjobb tárgyakkal. Ebbe tartozik a kép és a szobor is. Egy magára adó ember ne mondhassa azt, hogy majd akkor vesz képet, ha lesz pénze, amikor egy négyzetméter lakás ára lényegesen magasabb egy átlagos kortárs kép áránál, vagyis rengeteg honfitársunk költ ingatlanra nagyságrendekkel többet, mint amibe kvalitásos tárgyak megszerzése kerülne. Bántó igénytelenségről, műtárgyak és design tárgyak hiányáról tanúskodik a magyar lakberendezési magazinokban bemutatott lakások jelentős része, miközben milliós divat-kiegészítők mutatják a “pénztelenséget”.

(Balkon 2009/3, 25. o.)

A teljes beszélgetés oldalanként: 24 25 26 27 28

“Könyvjelzőinket nem véletlenül nem adtuk közre mindeddig, még alakul a dolog.” — jegyeztem meg fél éve.

Nos, összeállítottam egy fotóművészeti hírolvasót ex Ponto – art photography reader címmel. Még változhat, fejlődhet mind felosztás, mind válogatás terén. Lényeg, hogy egy felületen áttekinthető, nézegethető és olvasható legyen a fotóművészeti diskurzus és híranyag online vetülete. Az ehhez szükséges RSS kimenetet nem kínáló weboldalak persze sajnos kimaradnak. Különösen feltűnő, milyen kevés gondoskodik erről a technikailag elég egyszerű funkcióról a világ több száz, fotóra szakosodott galériája közül.

Kapott egy aloldalt a magyar színtér is, bizonyos kompromisszumokkal jelezve, hol tartunk most errefelé.

katt: ex Ponto – art photography reader

Tech tipp: újabb Safari, Firefox, Opera böngészővel ajánlott.

sensorium XXI (2008)

Fényérzék. — Időérzék. — Alakérzék.
Érzékérzék.

sensorium XXXI (2008)

Sensorium című új sorozatom 31 darabja a szokásos helyen nézegethető.

sensorium XII (2008)

Furcsállom, ha valaki megengedheti magának, hogy 5-10 millió forintért építsen konyhát, mégsem látni műtárgyakat a lakásában, mert mint mondja, nincs rá pénze [...], sőt, a kortárs képzőművészeti piac fellendítésében éppen az egy-két művészetileg értékes művet vásárló családoknak lenne kulcsszerepe – ha Magyarországon kialakulna ennek a kultúrája. [...] De talán még fontosabb a fiatal alkotók segítése, hiszen akkor válik biztosan rossz befektetéssé egy műalkotás megvásárlása, ha a művész erőtartalékai végére érve felhagy az alkotómunkával.

— mutatott rá Barabás Lajos műgyűjtő, akinek gyűjteményéből október 8-án este 20 órakor Geometrián innen és túl címmel kiállítás nyílik a Godot Galériában. Részünkről Júlia Keresztútja és két fotóm is látható lesz a tárlaton.

további részletek a meghívón: nagyobb méret

A teljes névsor — ma élő magyar művészek, kevés kivétellel — a következő: Bada Dada Tibor, Baditz Gyula, Bak Imre, Baksai József, Botos Péter, Czigány Ákos, Csiky Tibor, Marian Drugda, Fajó János, Haász István, Hencze Tamás, Herendi Péter, Hetey Katalin, Jovanovics Tamás, Kludovácz András, Konok Tamás, Milorad Krstic, Marafkó Bence, Maurer Dóra, Menasági Péter, Molnár Vera, Nádler István, Nagy Kriszta x-T, Néma Júlia, Pataki Balázs, Marek Radke, Saxon Szász János.

Kapcsolódó olvasmány: Kortárs magángyűjtők 2008 (.pdf, 4,4 MB)

kiegészítés 2009 július 23
Egy kis sajtó itt, videó ott.

Vasárnap délelőtt röviden szereplünk a Gondolat-jel adásában a Kossuth Rádión. Kultplay már jelezte. Harmadik szereplő a Hétköznapi helyesírás blog lesz, nagyon helyesen.

előzmény
2008 július 3 Golden Blog helyezés
Egyéb Golden Blog visszhangok itt és ott.

kiegészítés (2008 július 21)
A rádióadás felvételét itt lehet meghallgatni, illetve letölteni (.mp3, 27,5 MB), a mi részünk 19:10-től indul. A nevemet a konferansz elcserélte a helyesírási blog szerzőjéével, de nem lényeges. Hangforrás ezenkívül Kultplay-nél és (immár javított kiadásban) Hétköznapi helyesírásnál is.

A 10. legjobb kulturális blognak minősített minket a HVG Goldenblog 2008 zsűrije. Öröm, hogy a szűrésünkben tálalt nemzetközi és magyar fényképvilág és szellemiség némi figyelmet és elismerést kapott; hogy a fotóművészetet ezúttal ez a vonal képviseli.

(A fotóblogok között tehát, ahol remélhetőleg feltűnik idén valami néznivaló, már nem indul az ex Ponto, a kategóriák meghatározásából következően sem. Ezektől egyébként saját használatra “fotó-blog” írásmóddal különböztetjük meg azokat, amelyek nem vagy nem elsősorban a saját fényképeiket pakolgatják ki, hanem írnak a fotóról és/vagy mások műveit [is] szemlézik. — Könyvjelzőinket nem véletlenül nem adtuk közre mindeddig, még alakul a dolog.*)

Köszönet a hostingért és mindennemű segítségéért Gabának, akinek feljegyzései IT kategóriában vetélkednek. Hajrá! Mi pedig folytatjuk.

* kiegészítés 2009. augusztus 7.
A közreadás megtörtént.