ex Ponto

Nemrég lezárult Németországban a Marianne Brandt pályázat kiállítása, melyen az én pályaműveim is szerepeltek. A győzteseket itt lehet megnézni. A postával ma érkezett, ritka ízléses kiállítású katalógusból még jobban kiderül, hogy – fotó kategóriában biztosan, de talán nem csak abban – jórészt tényleg színvonalas élvonal jött össze, sok gyönyörű fényképpel, híven a legjobb Bauhaus-hagyományokhoz. Sajnos nem jutottam ki a helyszínre, hogy élőben lássam a tárlatot.

Útvesztett útépítés, a denaturált építészet leleplezése, szemben az archetipikus kétdimenziós házfallal. Természet és természetellenesség Adrian Tyler fotográfiájában. Ld. még itt, ott, amott vagy emitt.

Adrian Tyler: building sorozatból

Suttogás #3 (2007)
VI. ház

Első egyéni kiállításom lezárulta után felkerültek a weboldalamra az ott szerepelt új fényképek, két sorozatban, VI. ház és VII. ház címen. (Mindkét széria bővülni fog még.) Ezeken kívül Az ihlet természete (the nature of inspiration) hét darabja volt látható Dobogókőn.

Vakablak #7 (2007)
VII. ház

Holnapután kezdődik Belül című Tamással közös fotókiállításunk pannonhalmi vendégszereplése.

meghívó nagyobb méretben

előzmények
2007 január 28 Meghívó: Belül
2006 szeptember 14 Műhely: house I + IV + kiállítás

Rejtélyesen fényben úszó konkréció Friederike von Rauch fotóin. Például az imádságról. Művei még itt, ott vagy amott.

Könyve itt, de még érdekesebb, hogy berlini fényképeiből memory-játék készült 32xberlin néven.

Friederike Rauch: Rotterdam #21 (2007)
rotterdam

Laura Letinsky: Untitled #22 (2007)
To Say it Isn’t So

A korábban, ekkor és akkor már említett Laura Letinsky új csendélet-sorozattal jelentkezik Azt mondani, hogy nem így van (To Say It Isn’t So) címmel (itt is).

Azzal, hogy elsősorban fehér és semleges színű tárgyakat válogat és ragyogó természetes fénnyel fehéríti őket, Letinsky felfedezi a fehér árnyalatainak széles tartományát, miközben próbatétel elé állítja érzékelési képességünket. A szín mellőzése körök, kúpok, derékszögek és vonalak egyszerűsített mértanára vezeti vissza ezeket az ismerős, azonosítható árucikkeket. Rézsútos látószögével és formákra tett hangsúlyával Letinsky megnöveli a feszültséget a térfogatban létező háromdimenziós tárgyak és a fénykép vonalak és alakzatok vezérelte, lapos képsíkja között.

Az időbeliség Letinsky egész munkásságában szerepet játszik. Korábban az elszivárgott események érzetét vagy egy bizonyos pillanat kibontakozását idézte fel. Azt mondani, hogy nem így van sorozatához olyan tárgyakat válogat, amelyeknek rendeltetése a gyors használat és eldobás; képeinek csendes nyugalmában azonban eredeti céljuknak ellenszegülő időtlenséget adományoz nekik.

— írja a galéria közleménye (.pdf, 420 KB).

(more…)

néhány cég még mindig hisz az analóg technika jövőjében. Ennek bizonyítékaként a Kodak megújította T-MAX fekete-fehér sorozatát, a professzionális fotózáshoz készült Kodak T-MAX 400 filmmel.

– üzeni a Kodak PR-részlege, de azért ne feledjük, az utóbbi években hányszor vettek érzéketlen búcsút “az analóg technikától”, például milyen simán szüntették be a fekete-fehér fotópapírok gyártását.

„Ha az elmúlt 50 évben készült képeket szemléljük, amelyeket filmre fotóztak, láthatunk rajtuk egyfajta őszinteséget, ami csak a fekete-fehér film sajátja.”, mondta Mary Jane Hellyar, a Film Capture Group elnöke és az Eastman Kodak Company vezető alelnöke.

A tájat előttem ugrópontnak használom, fényt vagy árnyékot vetve oda, ahol esetleg nem volt, s így járom utamat a kerten át. Amikor a lencse állításával, a nagyítások kivágásával, a kitakarás és maszkolás eszközeivel irányítom a néző szemét a képen, valójában azt érzem, hogy magam is egyfajta kertész vagyok.

– írja Kert sorozatáról Beth Dow. Egy vélemény, Sean Smuda pedig:

Egyszerű kívánságunk itt talán ez lehet: csodálkozni a végtelenség és az egyediség jelenlétén.

Beth Dow: Standard, Little Moreton Hall
In the Garden

Kennához hasonlóan kisméretben kivitelezi műveit, hogy megőrizze a meghitt közelséget a fotó és befogadója között, de Dow-nál van még egy kis finomság:

Kicsire és némileg sötétre nagyítok, mert szeretem, ha a néző közellép és eltölt egy kis időt minden képpel. Ha figyelmesen nézed, képeimen átkelőben kis, névtelen emberek találhatók. Kerti képeimen gyakran szerepelnek növényeket oly elmélyülten nézegető emberek, ahogyan a fényképet nézi a szemlélő.

Fényképei még itt, ott, emitt és amott.

összevetésül:
David O’Connor: Topiaries. (Saját weboldala.)

David O’Connor: Topiary #4 (1977)
Topiaries

Ebből a beszélgetésből szépen kirajzolódnak Michael Kenna poétikájának alapmozdulatai.

Kivonni.

Ha a maradványokat nézed, akkor bőséges hely marad a saját tapasztalataidnak, emlékeidnek és képzettársításaidnak. A maradványok élesztőként működnek együtt ezekkel a személyes kapcsolatokkal. Egy jelenlegi foglalatosságot fényképezve ez valójában nincs meg. A cselekvő személyre összpontosítasz. Az emlék elegendően szerteáradó. Felidéző. Minden egyén eltérően észleli, mert mindannyian különböző emléktárakkal rendelkezünk.

Belépni.

Mielőtt fényképezni kezdek, úgy érzem, körbe kell járnom és köszönni mindenkinek, minden kis jelenlétnek [...]. Nagyon csendben kell maradnom, hogy hallhassam a hangokat, mit mondanak a tárgyak.

[...]

Úgy vélem, részt kell venni az életben. Nincs más választás. Belépsz egy térbe és megváltoztatod az egész energiáját és légkörét. Mindig van kapcsolat.

Adni.

Fontos, nehogy azt érezd, behatolsz vagy lopsz. Hiszen akár egy fáról, akár egy acélműről van szó, rosszfajta rezgéseket keltesz az erőtérben, ha lopsz, ha csak azt gondolod, “Mit szerezhetek ettől?”, ahelyett, hogy “Hogyan adhatok hozzá ehhez a helyzethez?” [...] Inkább hozzájárulni próbálok, semmint elvenni valamit.

Michael Kenna: Ratcliffe Power Station, Study 69,
Nottinghamshire, England (2003)

Művei például még itt, ott amott vagy emitt nézegethetők.
Az ellentétek vizsgálata: Heather Conn tartalmas cikke Bruce Barnbaummal hasonlítja össze Kenna művészetét.

Kennáról korábban:
2007 március 23 Alsónemű
2006 november 5 Mokrokozmosz
2006 június 16 Tárgyviszony
2006 május 14 Üldöztetések ideje

Jókora gyűjtemény John Paul Caponigro fotós letölthető cikkeiből, technikai tippjeiből, útmutatóiból, satöbbi. Az ingyenes Insights hírlevélre feliratkozók a nem publikus anyagokhoz is hozzáférhetnek.

duotone: Marafkó Bence és Romvári Márton kiállítása október 18-án nyílik, íme a meghívó.

Egész munkásságom a tartalmazásról szól.

— foglalja össze ars poeticáját Richard Barnes, illetve:

Az idő e látható rétegződése folyamatosan formálja a munkámat.

— teszi hozzá egy beszélgetésben.

Richard Barnes: Unabomber Cabin (Sacramento) (1998)

Amikor az ember az állatokat figyeli, mindig az a kérdés, ki utánoz kit. A seregélyek, melyek annyira elárasztanak minket itt Amerikában (ahol évente több mint egymilliót ölünk meg belőlük), a természet valóban vad helyett költőivé tétele iránti vágyból érkeztek; és az effajta önző képzelgések következményeit szemléltetik. Nem az ő hibájuk, hogy jóformán úgy bántak egy nyitott földrésszel, mint mi magunk.

— írja Jonathan Rosen a Murmur sorozatról itt, ott vagy amott (.pdf, 92 KB).

Művei még itt, ott és amott láthatók.

És egy jegyzet az Animal Logic sorozatról.

Běla Kolářová (szül. 1923, Jiří Kolář felesége) felfedezendő fényképei. 1963-as röntgenogramjai közül néhány: egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc.

Běla Kolářová fényképe

Míg a világ többi része a Family of Man kiállításért rajongott, Běla Kolářovának elege volt az effajta fényképészet elszaporodásából. Eltökélten folytatta az új avantgarde fotográfia hagyományát, mely akkoriban – talán Man Ray fotogramjainak kivételével – elfeledetten várt arra, hogy újra felfedezzék.

[...]

Politikai okokból Kolářovának egy műve sem jelenhetett meg Prágában a[z 1969 után] következő húsz év alatt. Munkássága azonban tovább gyarapodott mindmáig.

– olvasható egy kiállításának kísérőszövegében.

Enikő rajzai együtt egy csoportos művészportfolio-oldalon.

vö.
E.-bejegyzések