Meghívó: Belül
Tisztázódtak korábban beharangozott kiállításunk részletei, mely Belül: Fényképek a bicskei Eocén-program félbehagyott épületeiről címmel fog megnyílni február 13-án 18 órakor. Az alcímben említett városban, ahol a fotók készültek.
Móser Zoltán fog megnyitót mondani.
Az anyaghoz közös és külön-külön személyes bevezetőt fogunk mellékelni; az előbbiben ezt írjuk:
Két vasbeton épületváz a város peremén.
A bicskei Erőmű Beruházás (ERBE) az 1976-ban beindított Eocén-program keretében kezdődött. Ez a vértesi és bakonyi eocén korú szénkészlet — főként energiatermelési — kiaknázását célozta. A két épületet a szomszédos mányi bánya leendő dolgozóinak kezdték építeni, de a beruházás leállításakor befejezetlenül maradtak. Azóta ipari és gazdasági mementóként dacoltak az idővel. Közel harminc év elteltével jelenleg újrahasznosítás előtt állnak.
Nem riportot készítettünk az épületek állapotáról. Nem dokumentációt múltjukról vagy jövőjükről. Egy másfajta időben látjuk őket, ahol titokzatosak, méltóságban és szépségben bővelkednek.
A képek témája persze nevezetlen maradhatott volna, de úgy homályban hagytuk volna a közös alkotás tényét, ami ez esetben mégiscsak fontos. Másrészt egy konkrét település befogadókészségéről és önismeretéről is szó lehet itt. Ezenkívül a leletmentés — nem elsődleges, de azért ott figyelő — gesztusa is indokolta a megnevezést mint afféle tiszteletadást.
Előzetesként közreadom Tamás négy fényképét: Mennyezet, Szoba 2, Tapéta 1/1, Tapéta 2/3. Ez természetesen nem az összes, és annak, aki szereti azt, ami gyönyörű, nem pótolhatja a nagyméretű nagyítások látványát. Én, mint említettem, a weboldalamon már jó ideje látható két sorozatból válogatok erre az alkalomra: a Korszak, a Punctum #2, a Vacuum #4 és a Vacuum #6 például kint lesz.
Czigány Tamás: Mennyezet (2006)
Tamás összes fényképe fekete-fehér, míg az enyéim többsége színes.
Technikailag mindkettőnk fotói ugyanazzal az analóg-digitális-analóg (“ADA”) eljárással készülnek. Felvétel középformátumú gépekkel rollfilmre; a negatív vagy dia bescannelve és számítógépen feldolgozva; végül az Erőd Fotóban félmatt Kodak fotópapírra lenagyítva. A választott viszonylag nagy méretben egyelőre úgy tűnik, nincs — legalábbis itt és most nekünk elérhető — vetélytársa minőség szempontjából ennek a “hagyományos” kivitelnek.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket.