Az elmúlt két évben azon az elgondoláson dolgoztam, amit “esztétikai dokumentatív” fotográfiának nevezek. [...] Japán erős gazdasági hatalmat szerzett az ipar fejlődésével, de feláldoztuk apáinkat is.
– írja (.pdf, 24 KB) Tetsugo Hyakutake Pátosz és irónia című sorozata elé. Nézegethető még itt, ott, amott vagy emitt.
Tetsugo Hyakutake: Pathos and Irony:
Industrial Still-Life in Japan 6
Kawasaki, Japan (2006)
Az Iparművészeti Múzeum hagyományos (.pdf, 716 KB) karácsony előtti vásárán Júlia KisVilág fantázianevű mécsesei is kaphatók lesznek. Hogy miért annyira szépek és jók? Ezért.
Nyitva december 5-6-7-én, azaz péntektől vasárnapig 10-18 óráig.
Standunk az I. emeleten található.
Az eseményekkel tarkított kiállítás és vásár plakátja (.pdf formátumban itt, 976 KB) és az összes résztvevő alkotó névsora.
Csak a kép több perces nézegetése után kezdjük hirtelen hallani e fehér edények halk neszét. Nyugodtak, összeszedettek és csendesek, mégis elevenek. [...] “Mivel az eljárás annyira sok időbe és összpontosításba kerül, gondolataim és érzéseim rétegről rétegre halmozódnak. Számomra ez a folyamat maga a művészet.”
— olvasható Sookang Kimről, illetve tőle. Művei itt, ott és amott, emitt, magyarul amott, ezenkívül amottan, emitten és ott.
vö. Bohnchang Koo. Művészetük egy bámulatos tárgykultúra megnyilatkozása, melynek maradékait és esélyeit nálunk oly hatékonyan morzsolják fel a design káros értelmezései. Ld. még: Sandra Kantanen.
Sookang Kim: White Vessel 018 (2006)
Gerco de Ruijter szépséges légifotói olyan felszínlátványokról szólnak, melyek mintha kifejezetten a felülnézet kedvéért jöttek volna létre.
Művei még itt ill. ott, amott és emitt.
Gerco de Ruijter: Untitled (2005)
vö. Terry Evans; Emmet Gowin; David Maisel; Kerekes Gábor: Over Roswell és Fly off.
City of Ambition: Ferit Kuyas egy Stieglitz-idézettel címezte meg sorozatát, melyben a 32 milliós Csungking peremvidéki városfejlesztéseit fényképezte. Ott,
ahol a város nem igazán látható, csak érezhető, mint a dzsungelben vonuló tigris — láthatatlan, de jelenvaló. [...] A legtöbb képet uraló köd valós. Kínában a város beceneve ködváros.
Ferit Kuyas: Jialing River
Huanghuayuan Bridge
Chongqing, China (2005)
City of Ambition
Gyönyörűek Industrial Interiors és agglosuisse című sorozatai is.
Azt hiszem, az elgondolás [Beckett-nél] mindig az volt, hogy egyszerű forma és mély jelentés. És az emberi tapasztalat igazán mély szintjeivel próbált foglalkozni. Kései darabjai szélsőségesen minimalisták, úgyhogy én is nagyon egyszerűre és minimálisra igyekszem szabni a fényképeimet. A neheze azután a mély jelentés létrehozása.
[...]
Nagyon fontos, hogy az agy elhiggye, hogy valami tényszerű van ott. A legerősebb fotográfiában mindig van valami tényszerű. Ami a kemény: létrehozni valami egyszerre tényszerűt és kitaláltat, ráadásul nagyhatásút.
mondja poétikájáról Roger Ballen. Másutt pedig a közegről:
Nagyon meghökkent, amikor alapvető kompozíciós hibákban szenvedő fotókat találok a legjelentősebb múzeumok falán. Végső soron azt hiszem, a mai művészeti világ problémája részben az, hogy e világban forgolódók közül sokakban nem alakult ki az esztétika elmélyült megértése.
[...]
Mindig mélyen hittem, hogy a művészetnek spirituális tevékenységnek kell lennie.
Roger Ballen: Under the moon (2000)
Befelé forduló alkat tehát:
Most nem nagyon érzem szükségét, hogy mások munkáját lássam. A nagyobb ugrások és újítások nálam a saját fényképeim nézéséből és készítéséből fakadnak. Azt hiszem, ezeket a fotókat követem lábnyomokként a legszorosabban; ezek alkotják az írást a falon.
A fal és a drót valóban a legfontosabb motívumai ennek kétes, sötét és bizarr képvilágnak, mely egyszerre komikus és tragikus, de sohasem tragikomikus. Még két beszélgetés vele itt és ott.
Művei még itt (.pdf, 2,6 MB), ott, amott, emitt, amott, amottan, valamint itt, ott, amott, emitt, emitten és amottan. És itt.
Különös szépségeket rejt a sokadik képmegosztó társasjáték. A Face your pockets résztvevői egy scannerre pakolják zsebük tartalmát, majd arcukkal együtt beolvassák. A fotogram digitális megfelelőjének tekinthető eljárásban, mely a fénymásolásra vagy a tárgylemezre is emlékeztet, nem látható, csak hátoldaláról sejthető komponálás közben a kép. Lebilincselő képanyag születik: súlyrendezte, mégis lebegő, síkra terülő, mégis mély. Az arc és a tárgyak rendszere, spontán hitelesség.
A projekt létrehozói: Timur Ahmetov és Julia Jakusova.
“s én lassan kihúztam önmagam
az üres zsebemen át,
hogy mutassam: valami van.”
(Cseh Tamás: Álomfejtés — video szöveg)
Maria Dias grafikus scanfelvétele
Frederick Sommer: Arizona Landscape (1945)
Sommer fotográfiája ezenkívül itt, ott és amott.
Egy beszélgetésben Frederick Sommert idézi Emmet Gowin, aki szintén fényképezett láthatártalan tájakat:
Azt mondta [ti. Sommer], hogy nemrég, mielőtt a fotográfia színre lépett, a művészet hozzáadó folyamat volt. Aztán jött a fényképészet. Ennek előnye az lett, hogy kimentél és attól függött a sorsod, amit találtál. Ez nagyon más, mint részről részre felépíteni egy képet, összeállítani a kompozíciót. Egy fényképen minden számít. [...] A fotó úgy képes szintetizálni azt, ami a kamera előtt van, ahogyan mi magunk nem tudnánk. E szintézis szépsége az, hogy nem más, mint újbóli bevezetés a valóságba. [...] “Ami fontos”, mondta, “a megfeszített figyelem minősége, és az, hogy inkább elfogadásra használjuk, semmint tagadásra.”
[...]
Az ihlet megfoghatatlan, de — alkalmilag — igenis létezik.
[...]
A spiritualitás természetes válasz a természet teljességére, melynek részei vagyunk. Számomra ez egy átérzett viszony a természethez, ahol a nagy egész kis részeként ismerem fel magam. Egyik fiatalkori megérzésem ez volt: ne hozz tudatos döntéseket. Ha Isten akar téged, akkor tudja, hol vagy.
Emmet Gowin: Copper Ore Tailing, Globe, Arizona (1988)
Egy másikban pedig:
Lassan felismertem, hogy valóban mi magunk vagyunk a Föld gyermekei. [...] Ami engem olyannyira mozgat, az az, hogy szemtől szembe kerüljek magával a bizonysággal és felfedezzem, hogy a világ sokkal kifinomultabb, sokkal összetettebb, semmint valaha is álmodtam volna. [...] Biztos, hogy itt az áldás és a szépség ideje, és a világ mintha nem fogadná el.
Gowin művei itt, ott, amott, emitt, amott, amottan és emitten. További források itt, egy cikk ott.
vö. David Maisel; Kerekes Gábor: Over Roswell és Fly off.
Egy félig letűnt korszak irodalégköre váratlan többletdimenziót kap Bankó József etűdjében, mely a Kaposvári Egyetem fotószakos hallgatóinak Simplicity = Egyszerűség című helyspecifikus kiállításán tűnt fel a Kortárs Építészeti Központban, egy lebontásra ítélt irodaházban a Szervita tér 8. alatt.
(A nagyobbrészt installációs kiállításról, mely jóval üdítőbb volt, mint a “magas” installművészet átlaga, bőséges dokumentáció található itt. — A kaposvári fotószak blogja, Flickr képtára és tanári kara.)
A képsor kísérőszövege itt (.pdf, 56 KB), Bankó József egyéb fényképei ott.
Bankó József: Réteg, cím nélkül, #01
KÉK projekt (2008)
nagyobb méretben
Bankó József: Réteg, cím nélkül, #02
KÉK projekt (2008)
nagyobb méretben
Gyarmathy Tihamér fotogramja
Ezeknél a műtárgyaknál különösen fontos, hogy tudjuk keletkezésük évszámát, nem csak azért, mert ebből megállapítható, hogy a fotogramot művészi szintre emelő művészek második hullámához tartozott Gyarmathy, hanem főképpen azért, mert ha magunk elé tudjuk idézni az ’50-es évek hazai művészetének alkotásait, rádöbbenhetünk ezen alkotások unikális voltára.
— olvasható Gyarmathy Tihamér 1950-60-as évekbeli fotogramjainak kiállítása elé, mely Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban látható november 9-ig. Holott a tárlatrendezők egyik mű évszámát (anyagát, méretét stb.) sem írták ki annak ellenére, hogy némelyiken kivehető Gyarmathy kézírásos datálása. Maga az anyag gyönyörű, és valóban a magyar fotóművészet legjobb hagyományvonalát képviseli. Nagy kár, hogy nem jelent meg róla katalógus.
Gyarmathy Tihamér fotogramja
Az euklideszi geometrián alapuló reneszánsz perspektíva és a kanti szemléleti tér vizuális egyeduralmának megtörésén fáradozó festő Kállai bioromantika elméletére figyelve a “természet rejtett arcát” sem téveszti szem elől. Festészetének kétarcúsága tükrözi ezt a bipolaritást. Az atektonikus, szerves asszociációkat keltő formák nem pusztán a metafizikus szorongás pszichés lenyomatai, hanem a rácsszerkezetbe rendezett, magnetikus erőkkel átjárt spirituális tér ellenpontjai.
(Várkonyi György)
Gyarmathy művészete még itt, ott, amott, emitt, amott és amottan, meg itt.
Gyarmathy Tihamér fotogramja
A kiállításon függőlegesen szerepelt, de az aláírás elhelyezkedése (balra lent) erre a nézetre utal inkább.
Gyarmathy Tihamér fotogramja
Gyarmathy Tihamér fotogramja
A hallgatóknak azt próbálom hangsúlyozni, hogy a fényképészet hosszadalmas döntéshozási folyamat és nem egy egyszeri “döntő pillanatról” szól. [...] Legszívesebben olyasfajta témát fotózok, amely a használat és a történelem sokrétű mintázatát jeleníti meg. [...] Az az érzésem, hogy világérzékelésünk az információs technológia sebes fejlődésének a hatása alatt eltérít minket a történelemtől és a múlttól. Mintha gyorsuló autóból néznénk a valóságot: a felénk száguldó jövő közvetlennek és elevennek tűnik, míg a múlt, mely csak a tükörből szemlélhető, elmosódik és gyorsan elenyészik.
— beszélget Andrew Moore (itt is olvasható), aki az emberalakok képbe komponálásában Julius Shulmant tekinti példaképének. Nézegethető még itt, ott, amott, emitt, amottan és emitten.
Andrew Moore: Rotari’s Gallery, Peterhof
Russia 2000-2004
Home (2007). Az otthon témáját kívül-belül körbejáró Ingrid Boberg talányos és játékos sorozata a fénykép grafikai lakberendezéséről. Művei még itt.
Ingrid Boberg: Number 24
Home (2007)
Új életre támasztott roncsolt gumikerekek Horacio Salinas embedded / series one sorozatának második felében. Az elsőben pedig régészeti lenyomat módjára aszfaltba préselődött tárgyak.
Kilapítva, lepréselve, aszfaltba döngölten, e tárgyak éjszaka felragyogtatják az utcát. Ez a város megtermékenyítője/trágyája.
— írja.
Horacio Salinas: Two Gastroliths
embedded / series one
