Láthatártalan
Frederick Sommer: Arizona Landscape (1945)
Sommer fotográfiája ezenkívül itt, ott és amott.
Egy beszélgetésben Frederick Sommert idézi Emmet Gowin, aki szintén fényképezett láthatártalan tájakat:
Azt mondta [ti. Sommer], hogy nemrég, mielőtt a fotográfia színre lépett, a művészet hozzáadó folyamat volt. Aztán jött a fényképészet. Ennek előnye az lett, hogy kimentél és attól függött a sorsod, amit találtál. Ez nagyon más, mint részről részre felépíteni egy képet, összeállítani a kompozíciót. Egy fényképen minden számít. [...] A fotó úgy képes szintetizálni azt, ami a kamera előtt van, ahogyan mi magunk nem tudnánk. E szintézis szépsége az, hogy nem más, mint újbóli bevezetés a valóságba. [...] “Ami fontos”, mondta, “a megfeszített figyelem minősége, és az, hogy inkább elfogadásra használjuk, semmint tagadásra.”
[...]
Az ihlet megfoghatatlan, de — alkalmilag — igenis létezik.
[...]
A spiritualitás természetes válasz a természet teljességére, melynek részei vagyunk. Számomra ez egy átérzett viszony a természethez, ahol a nagy egész kis részeként ismerem fel magam. Egyik fiatalkori megérzésem ez volt: ne hozz tudatos döntéseket. Ha Isten akar téged, akkor tudja, hol vagy.
Emmet Gowin: Copper Ore Tailing, Globe, Arizona (1988)
Egy másikban pedig:
Lassan felismertem, hogy valóban mi magunk vagyunk a Föld gyermekei. [...] Ami engem olyannyira mozgat, az az, hogy szemtől szembe kerüljek magával a bizonysággal és felfedezzem, hogy a világ sokkal kifinomultabb, sokkal összetettebb, semmint valaha is álmodtam volna. [...] Biztos, hogy itt az áldás és a szépség ideje, és a világ mintha nem fogadná el.
Gowin művei itt, ott, amott, emitt, amott, amottan és emitten. További források itt, egy cikk ott.
vö. David Maisel; Kerekes Gábor: Over Roswell és Fly off.