Joe Clark: Bridge (2004)
Olyan fényképeket készítek, melyek az iparosodott világ küszöbterületeinek ürességével játszanak és valamiféle mélységes, noha teljesen selejtes emlékművekként értelmezik újra őket. [...] A képek fenséges élményt keltenek, amit visszafog az a sejtelem, hogy nincs minden a rendes helyén. E képek készítésének világos szándéka, hogy lappangó “spiritualitást” oldjanak fel a szilárd világiasságban, mellyel a nyugati kultúra az élethez közelít. A mű ezért a romantikában gyökerezik: miközben elismerjük, hogy a mű csinálmány, megértjük, hogy a máslét, melyet megmutat, nem odakint van a világban, hanem a képességünkben, hogy megtapasztaljuk.
— írja éjszakai fényképeiről Joe Clark.
Matthew Spiegelman: 2
Cycle Project Components 4
Üres fényreklám-felületek éjjel és reflexfényeik Matthew Spiegelman Cycle Project Components: Night és Cycle Project Components: 4 sorozatain. (Itt is.) Ő pedig ezt írja:
Az Éjszaka sorozatot durván hat hónappal azután kezdtem el, hogy anyám meghalt. Sok időt töltöttem álmatlanul, Los Angeles belvárosa körül keringve, ahol felnőttem.
A képek itt hátulról átvilágított reklámtáblákat ábrázolnak, szokásos plakátjaik nélkül. Szórt neonfény fehér derengése vetül a járdákra és az utcákra. Bevallom, vonakodtam kiegyezni e fény spirituális jelentőségével oly sok sötétség közepette, de mivel szükségem volt arra, hogy rendbehozzam a dolgokat, végül elfogadtam.
Ugyanakkor ezek a fénydobozok olyan szobrászi érzékenységgel rendelkeznek, ami tetszik nekem. Az, hogy épített környezetben állnak, és noha információs csomópontoknak tervezték őket, mégis szinte teljesen felirat nélküliek, monolitikus státuszt ad nekik [...].
The Cycle Project: Five Allegories on Mourning — önálló weboldalon itt, letölthető itt (.pdf, 5,2 MB).
