ex Ponto

Gyönyörű téridő haladványok Robbert Flick művészetében. Nézegethető itt és ott, ott és amott, emitt, amottan, emitten, itt, itt, valamint itt, ott és amott.

Betekintés Trajectories című albumába.

Robbert Flick: MD74291-18 (1974)
Midwest Diary

Gerco de Ruijter szépséges légifotói olyan felszínlátványokról szólnak, melyek mintha kifejezetten a felülnézet kedvéért jöttek volna létre.
Művei még itt ill. ott, amott és emitt.

Gerco de Ruijter: Untitled (2005)

vö. Terry Evans; Emmet Gowin; David Maisel; Kerekes Gábor: Over Roswell és Fly off.

City of Ambition: Ferit Kuyas egy Stieglitz-idézettel címezte meg sorozatát, melyben a 32 milliós Csungking peremvidéki városfejlesztéseit fényképezte. Ott,

ahol a város nem igazán látható, csak érezhető, mint a dzsungelben vonuló tigris — láthatatlan, de jelenvaló. [...] A legtöbb képet uraló köd valós. Kínában a város beceneve ködváros.

Ferit Kuyas: Jialing River
Huanghuayuan Bridge
Chongqing, China (2005)
City of Ambition

Gyönyörűek Industrial Interiors és agglosuisse című sorozatai is.

Művei még itt, ott, amott, emitt vagy amottan.

Azt hiszem, az elgondolás [Beckett-nél] mindig az volt, hogy egyszerű forma és mély jelentés. És az emberi tapasztalat igazán mély szintjeivel próbált foglalkozni. Kései darabjai szélsőségesen minimalisták, úgyhogy én is nagyon egyszerűre és minimálisra igyekszem szabni a fényképeimet. A neheze azután a mély jelentés létrehozása.

[...]

Nagyon fontos, hogy az agy elhiggye, hogy valami tényszerű van ott. A legerősebb fotográfiában mindig van valami tényszerű. Ami a kemény: létrehozni valami egyszerre tényszerűt és kitaláltat, ráadásul nagyhatásút.

mondja poétikájáról Roger Ballen. Másutt pedig a közegről:

Nagyon meghökkent, amikor alapvető kompozíciós hibákban szenvedő fotókat találok a legjelentősebb múzeumok falán. Végső soron azt hiszem, a mai művészeti világ problémája részben az, hogy e világban forgolódók közül sokakban nem alakult ki az esztétika elmélyült megértése.

[...]

Mindig mélyen hittem, hogy a művészetnek spirituális tevékenységnek kell lennie.

Roger Ballen: Under the moon (2000)

Befelé forduló alkat tehát:

Most nem nagyon érzem szükségét, hogy mások munkáját lássam. A nagyobb ugrások és újítások nálam a saját fényképeim nézéséből és készítéséből fakadnak. Azt hiszem, ezeket a fotókat követem lábnyomokként a legszorosabban; ezek alkotják az írást a falon.

A fal és a drót valóban a legfontosabb motívumai ennek kétes, sötét és bizarr képvilágnak, mely egyszerre komikus és tragikus, de sohasem tragikomikus. Még két beszélgetés vele itt és ott.

Művei még itt (.pdf, 2,6 MB), ott, amott, emitt, amott, amottan, valamint itt, ott, amott, emitt, emitten és amottan. És itt.

Különös szépségeket rejt a sokadik képmegosztó társasjáték. A Face your pockets résztvevői egy scannerre pakolják zsebük tartalmát, majd arcukkal együtt beolvassák. A fotogram digitális megfelelőjének tekinthető eljárásban, mely a fénymásolásra vagy a tárgylemezre is emlékeztet, nem látható, csak hátoldaláról sejthető komponálás közben a kép. Lebilincselő képanyag születik: súlyrendezte, mégis lebegő, síkra terülő, mégis mély. Az arc és a tárgyak rendszere, spontán hitelesség.

A projekt létrehozói: Timur Ahmetov és Julia Jakusova.

“s én lassan kihúztam önmagam
az üres zsebemen át,
hogy mutassam: valami van.”

(Cseh Tamás: Álomfejtés — video szöveg)

Maria Dias grafikus scanfelvétele