archívum: 2009 április

Sugimoto a láthatáron

2009 április 17 Péntek

A legutolsó U2 album borítóján Sugimoto — nálunk két téglalappal felülnyomott — fényképe látható a No line on the horizon címet illusztrálandó. Ha már Salzburgtól nem jutott el idáig, a lemez kampánya idején sok helyen feltűnt, például láb alatt a metró talajburkolatán.

Nálunk a BMC Records borítóin használnak rendszeresen minőségi hazai fotókat (például Szilágyi Lenkétől). Kevés kivételtől eltekintve azonban sok a kihagyott lehetőség a könyvfedlapokon is.

Hiroshi Sugimoto: Boden Sea, Uttwil

Hiroshi Sugimoto: Boden Sea, Uttwil (1993)
Seascapes (1980-2002)

Elemi igény

2009 április 16 Csütörtök

Az új Balkonban megjelent Ébli Gábor beszélgetése Barabás Lajos műgyűjtővel kortárs gyűjteményének tavaly őszi kiállításáról.

Meggyőződésem szerint nem a gyűjtést kellene segíteni, hanem azt kellene elérni, hogy a lehető legtöbb emberben támadjon fel elemi igényként a környezetének berendezése a lehető legjobb tárgyakkal. Ebbe tartozik a kép és a szobor is. Egy magára adó ember ne mondhassa azt, hogy majd akkor vesz képet, ha lesz pénze, amikor egy négyzetméter lakás ára lényegesen magasabb egy átlagos kortárs kép áránál, vagyis rengeteg honfitársunk költ ingatlanra nagyságrendekkel többet, mint amibe kvalitásos tárgyak megszerzése kerülne. Bántó igénytelenségről, műtárgyak és design tárgyak hiányáról tanúskodik a magyar lakberendezési magazinokban bemutatott lakások jelentős része, miközben milliós divat-kiegészítők mutatják a “pénztelenséget”.

(Balkon 2009/3, 25. o.)

A teljes beszélgetés oldalanként: 24 25 26 27 28

Német bevezetés a fotóművészetbe

2009 április 8 Szerda

Még pár napig, április 10-ig tart egy eldugott kiállítás Budapesten, mely valódi és mélységi bevezetést ad a kortárs fotóművészetbe. Persze némi időt és figyelmet kíván, mert nem szokványos dolog egymás után átlapozni több tucat fotóalbumot. A könyvtárlat helyszíne az Országos Idegennyelvű Könyvtár belső udvara.

Ha van értelme nemzeti fotóművészetekről beszélni, akkor a némettel kapcsolatban ez eléggé indokoltnak tűnik. Világos és átütő koncepció és hozzáillő, tökéletes műgondú kivitelezés egysége szinte szabályszerűen, nyilvánvalóan elvárást teljesítve, egyszersmind előlegezve van jelen.

Ezenkívül, mint korábban már megjegyeztük, valamit nagyon tudhatnak még itt, és ezt oktatásnak hívják. Nem véletlen, hogy a könyveket művészeti iskolák, akadémiák szerinti csoportosításban tálalták a rendezők (figyelmesen meghagyva a nem besorolható, “különutas” alkotók önállóságát is).

Mivel pedig könyveket nézünk, ki kell emelni olyan kiadókat, mint a Steidl, a Hatje Cantz, a Schirmer/Mosel, a Schaden, a Kerber, az Edition Braus. Hihetetlen színvonalon dolgoznak a fotóművészet rangjáért, a német alkotók kultúrexportjáért, felvállalva a pályakezdők vagy kockázatosnak tűnő rétegműfajok rangos és rendszeres bemutatását is. Az eredmény mára kézzelfogható.

Gyakori észrevétel, hogy a kortárs német fotográfia alapvonása a hideg, tipologikus és fogalmi megközelítés, akár épületekről, akár portrékról van szó. Tény, hogy sokan nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hogy saját változattal jelentkezzenek a Becher-féle sorozatokra egyforma témákról ugyanolyan szögből vagy ugyanonnan ugyanarról eltérő időpontokban. De aztán túlesnek a beavatási rítuson és alkotni kezdenek. Ezért az összkép végül jóval sokrétűbb.

Bár az albumok műélvezete csak másodlagos lehet a valódi nagyításokéhoz képest, ekkora anyagot lehetetlen és értelmetlen lenne kiállítani. Így viszont egy-két ülésben áttekinthetők olyan gazdag és nagyívű életművek, mint Sibylle Bergemann (Photographien), Roger Melis (In einem stillen Land. Fotografien 1965-1989), Evelyn Richter (Rückblick Konzepte Fragmente [.pdf]) munkássága. Mérlegelhető, milyen teljesítmény tehette műpiaci sztárrá Gurskyt (Katalog zur Ausstellung im Haus der Kunst), Höfert (Bibliotheken), Struthot (Making Time) és társaikat. El lehet merülni Jörg Sasse elemi képeiben (Arbeiten am Bild), Michael Wesely 1 hétig exponált csendéleteiben (Stilleben 2001-2007) vagy Thomas Demand dermesztő művilágában (Phototrophy). Kideríthető, mi a rendszer Tillmansban — és hol van nála igazi szépség (Manual). Viszontláthatók korábbi kedvencek, például Beate Gütschow. És felfedezhetők továbbiak:

Nieweg, Simone: Landschaften und Gartenstücke
Schulz, Josef: Übergang
Fuchs, Bernhard: Portrait Fotografien
Rautert, Timm: Wenn wir dich nicht sehen, siehst du uns auch nicht. Fotografien 1966-2006
Schink, Hans-Christian: Verkehrsprojekte
Reinartz, Dirk: Innere Angelegenheiten
Haubitz (Sabine) + Zoche (Stefanie): Sinai Hotels
Braas, Sonja: Forces (.pdf)
Wrede, Thomas: Strange Paradise

A kiállítás kapcsán:
A kiállított könyvek teljes listája (.pdf).
A Goethe Intézet tematikus dossziéja:
Fotóművészek Németországban 1945 után
A német fotográfia ma
Múzeumok, kiállítások, magazinok: a németországi fotográfiai színtér
A német fotográfia kirobbanó sikere
A Fotopost cikke a kiállításról.

Továbbá a témáról:
Beszélgetések művészekkel a német fotográfia karrierjéről, vélt vagy valós karakteréről (is): Peter Bialobrzeski, Kai-Olaf Hesse, Andreas Gefeller, Olaf Otto Becker.
Német fotográfiával foglalkozó bejegyzések a kitűnő DLK COLLECTION blogon.
További körkép a kortárs német fotóművészetről.
Greg Cook: Here’s looking at you: Engaging yet ambiguous, deadpan photography provides a refuge from emotion in a time of worry

Wolfgang Tillmans: Zuversicht

Wolfgang Tillmans: Zuversicht (2005)