archívum: 2009 január

Egy élet előzi meg

2009 január 28 Szerda

A polaroid egyszerre cáfolja a fotó egyik közhelyét (hogy sokszorosítható) és hangsúlyozza a másikat (hogy csak egy gombnyomás). Az utómunka mozgástere valóban minimális, nagyjából a készülék kidobta cetli rázogatásából áll, “shake it like a Polaroid picture”; egy felvétel előkészítésének idő- és munkaigénye azonban itt is akármekkora lehet. Ám van, hogy egy teljes életmű, egy élet előzi meg. A kései André Kertész polaroid fényképei még két napig, január 30-ig láthatók a Vintage Galériában.

André Kertész: August 29, 1982

André Kertész: August 29, 1982
Polaroid SX-70, AK1700


A feleségét gyászoló idős fotográfus Graham Nash-től kapta azt a Polaroid SX-70-est, mellyel ezeket a képeket készítette. Crosby, Stills, Nash & Young: ez az illető ugyanaz az illető. Régóta rajongott a fotózásért, majd 1990-ben megalapította a minőségi digitális fotónyomtatásra szakosodott Nash Editions-t. Erről egy kis visszatekintés a cég 18 éves fennállására tavaly kiadott albumban.

Kertész és mások polaroidjairól korábban itt írtunk.

A polaroid nyersanyagok gyártása állítólag 2010-ben újraindul, mégpedig Ilford (Harman) közreműködéssel: The Impossible Project.

Sensorium

2009 január 27 Kedd


Czigány Ákos: sensorium XXI

sensorium XXI (2008)


Fényérzék. — Időérzék. — Alakérzék.
Érzékérzék.

Czigány Ákos: sensorium XXXI

sensorium XXXI (2008)


Sensorium című új sorozatom 31 darabja a szokásos helyen nézegethető.

Czigány Ákos: sensorium XII

sensorium XII (2008)

Épülettájak

2009 január 21 Szerda

Beate Gütschow korábban színes tájelemeket, majd fekete-fehér városrészleteket és épületegyütteseket montíroz új fényképekké. Ismerős ismeretlenség, utópia és disztópia, romantika és eszmények romjai, archiválás és (f)eldolgozás… Nézegethető még itt, ott, amott, emitt és amottan, továbbá itt, ott, amott és emitt. Ja meg itt. Egy múzeumi oktatóanyag (.pdf).

Beate Gütschow: S #20

Beate Gütschow: S #20 (2006)



vö. Sun Ji kompozícióival.

Sun Ji: Memory City #3

Sun Ji: Memory City #3 (2007)

Keleti posztmodern

2009 január 17 Szombat

Én a „posztmodern” terminustól őszintén viszolygok, és másképpen, mint ironikusan-szarkasztikusan soha le nem írtam. Különösen groteszknek éreztem volna a használatát itt Kelet-Európában, ahol a modernizmus maga is kisebbségi (bár a maga zárt közegében roppant szívós) enklávé, s ahol a közvélemény zöme számára olyan, immár évszázados fejlemények, mint az absztrakt-nonfiguratív festészet, a szeriális-atonális zene, a marxi vagy nietzschei antifilozófia, a pszichoanalízis, a logikai, halmazelméleti vagy kvantumfizikai paradoxonok, a feminizmus, Ferdinand de Saussure nyelvelmélete, a Bauhaus és í. t., még mindig (s most már talán örökre) ismeretlenek vagy gyanúsak maradnak.

— Tamás Gáspár Miklós: Szürkület, 2008. december 27.

Cakk-cakk-cakk: MONO meghívó

2009 január 8 Csütörtök

Január 15-én, csütörtökön este 7-kor Néma Júlia, Pataki Balázs és Kludovácz András festményeiből Cakk-cakk-cakk címmel kiállítás nyílik a MONO Galériában.

Cakk-cakk-cakk meghívó

a meghívó nagyobb méretben


Az alkalomra megjelenik egy szitanyomatokat tartalmazó limitált mappa is, benne mindhármuktól 2-2 kompozícióval. Ez ugyanott megnézhető és megvehető lesz: Budapest I. ker., Ostrom u. 29.
Nyitva: február 8-ig. Kedd–péntek 14-19, szombat 11-16.

Megnyitót Fajó János mond, a galéria előző kiállítója.*

Hogy miért érdemes eljönni? CAKK!

kiegészítés február 3
Fotóriport a megnyitóról itt.
Sajtóvisszhang: Kultúra.hu, est.hu, Crab blog, MOME.

* Fajó János megnyitó beszéde:

Tisztelt Vendégek, Barátaim!

Amatőr pedagógusként 15 évet az Iparművészeti Egyetemen, 32 évet Szabadiskolámban tanítottam. Voltak, akiket csak tanítottam, de nem váltak tanítványaimmá, és vannak, akik azzá lettek.

Tanítványaim első nemzedékéből csak négyen-öten maradtak, ők már túl vannak a negyedik X-en.

A második nemzedék még népesebb, közülük itt és most hárman mutatkoznak be: Kludovácz András, Néma Júlia, Pataki Balázs. Ők olyan tanítványaim, akiket az Egyetemen és Szabadiskolámban is több mint tíz éven át tanítottam, ma is együtt dolgozunk, pályatársaimmá értek. Hiszem azt, hogy Szabadiskolámban váltak teljes értékű, széles látókörű, érett művészekké, a komponálás és festészet szakmai csínját-bínját is ott sajátították el. Nagy élvezettel tanítottam őket, sok örömöm van bennük.

Nehéz egy hivatás a miénk, nincs még egy művészeti ág a XX. században, amelyet akkora nyelvi károsodás ért volna, mint a festészetet. A politika-ideológia Keleten, a tőke, a divat Nyugaton rombolta szét, zavarta össze a Cézanne-nal elkezdődött nyelvújítást. Ember legyen a talpán, aki ebben a szellemi kupiban eligazodik. A pályakezdő fiataloknak a szakmában csakis egy-egy hiteles mester nyújthat eligazodást, adhat igazán reális, világos szemléletet. Itt a múzeumok, a könyvek, az elmélet mit sem ér. Szemlélet nélkül ez az út megtalálhatatlan, tévutakba, természetutánzásba, irodalmiságba, szocreálba, divatokba vész el az egyén.

Ők mindhárman szellemileg-szakmailag reális, józan szemlélettel bírnak, felkészültek, tudják a nyelvet. A természeti stúdiumokon átrágták magukat, kiszabadultak a tárgyak imitálásának fogságából, és eljutottak a formákkal való alkotásig, nem utánzó, nem átvett utánfutó, divatozó magatartással állnak a világban. Van szakmájuk, professzionális formatervezők, hivatásszerűen új funkciókra új tárgyakat terveznek ugyan, de festményeiken tárgyakat nem illuzionálnak. Új érzéseikből új festmények fogalmazódnak meg bennük, amelyekkel gazdagítják a tárgyi világot. Formaalkotó képességük teljes birtokában vannak, ismerik az anyagot, az új technológiákat, a művességet, a tökéletes megjelenítést és kidolgozást. A festészetben kutatnak és a formatervezésben alkalmaznak. Saját kutatási eredményeiket alkalmazzák tárgyi világunk újra-alkotásában. Ők nem elszállt, levegőben lógó, „trendi-brendi”, XIX. századból itt felejtett operett-művészek, hanem a ma fiai, akik két lábbal járnak a földön és szárnyalnak a levegőben. Nincsenek illúzióik arról a világról, ahol élniük és alkotniuk kell, egy mai életszemlélettel, reális hozzáállással, tárgyszerű magatartással vannak felvértezve.

Mindhárman túl a harmadik X-en tudatosult személyiséggé értek. Álláspontjuk, véleményük van a világról, tudják, mit miért és mit miért nem tesznek. Festészetüket formatervező szakmájukkal együtt szerves egységben látják, tudják, hogy ez a két dolog egy szakma, hogy egyiket a másik nélkül hitelesen nem lehet művelni, nem lehet újat, sose-voltat, személyeset alkotni.

Életútjuk ezeddig jól alakult.

Egyetemes mércével mérve kortársaik között a világ élvonalát alkotják. Túl vannak a lokális értékeken, részt vesznek a MADI nemzetközi mozgalmában. Formaalkotó képességük teljes birtokában vannak, jól elkülönült személyiségek azzal együtt, hogy mindhárman a szabad formát képviselő minimalisták. Festményeik igazi, friss, mai, tömör – minden sallang nélküli – formaalkotások, tökéletes kivitelezéssel, perfekt kidolgozással. Nagyon kevesek festenek így a világban, ahogyan Ők! Minden sanszuk megvan arra – ha életüket cél szerint alakítják –, hogy elérkezzenek önmagukhoz.

Mindennapi mértan

2009 január 7 Szerda

Pontos papírkompozíciók, az alkotás elemi rendmozdulatai Carl Kleiner Everyday Geometry és The Bærtling wannabe sorozataiban. Ld. még itt vagy ott.

Carl Kleiner: Everyday Geometry

Carl Kleiner: Everyday Geometry / 08


vö. Claudia Angelmaier.

Termékennyé tétel

2009 január 3 Szombat

Halmok (Mounds) sorozataiban dombokat, pontosabban meddőhányókat fényképez Maegan Hill-Carroll, s a terméketlenség e metaforáiból valami erőt adót ás elő.

Maegan Hill-Carroll: Off Lagimodiere IV

Maegan Hill-Carroll: Off Lagimodiere IV; Winnipeg, MB
Mounds


Ld. még itt vagy ott.

Forma, szobor, támasz

2009 január 2 Péntek

Több mint húsz év fényképezés során munkásságom a másvilági tájfotótól a modernista absztrakció felé tartott.

— kezdi jegyzeteit Jan Staller. Műveit szobrászi figyelem és ritka színérzék jellemzi, ahol az emberkéz alól kisikló plasztikák vizuális akadályként jelentkeznek, miközben vissza-visszatér a támasz és a függés gondolata. Nézegethető még itt vagy ott.

Jan Staller: Steel Girders

Jan Staller: Steel Girders (2002)

Teljesedés

2009 január 1 Csütörtök

Jennifer F. Schlesinger egyszerű dolgokat fényképez: földet, eget, vizet, fényeiket. Telehold sorozata gyermekvárásának éve folyamán készült tizenkét holdtöltéről. Másutt még itt, ott vagy amott.

Jennifer F. Schlesinger: Harvest Moon

Jennifer F. Schlesinger: Harvest Moon (2005)
Full Moon Series (2005–2006)