Alter jelen
Egymás után néznek vissza, meg mindenfele, a régi natív alter arcok. Van-e történetük, ki tudja.
Mit csinálnak mostanában. Semmit, bármit, ilyesmit:
olyan életet élhetek a mai napig, amelyben nem kell kompromisszumokat kötnöm, stresszelnem, idegeskednem. Nem kell látszatmunkát végeznem, rettegnem a főnökömtől, reggel nyolcra bejárni.
— Bárdos Deák Ági (Kontroll Csoport, Ági és a fiúk)Soha nem dolgozom, mindig azt csinálom, amihez kedvem van.
— Müller Péter Sziámi (URH, Kontroll Csoport, Sziámi)szinte minden időm szabad, hiszen azt csinálom, amit szeretek: imádkozom, prédikálok, dalokat szerzek, és vannak cégeim.
— Pajor Tamás (Neurotic)Én olyasmit szeretek csinálni, ami senkinek nem kell.
— Wahorn András (A. E. Bizottság)
Mi lett abból, ami volt:
a közösség — tehát nem közönség — olyan figyelemmel és bizalommal volt az iránt, amit csináltunk, hogy egy pillanatra sem merült fel bennünk az, hogy elszálljunk magunktól, vagy hogy becsapjuk őket. [...] sokkoló volt látni, hogy amíg én “gyanútlanul” pusztítottam magam, mi lett egyesekből, akik annak idején a Kontroll rajongói voltak. Milyen hatalmi pozíciókba kerültek, hogyan feledkeztek meg egykori elveikről, radikális nézeteikről.
— BárdosA megtérésem oka pedig az volt, hogy elviselhetetlenül szenvedtem a bűneim miatt, és nem akartam elkárhozni.
— Pajornyilván a bizottságos idők voltak életem legszebb évei. Milyen érdekes, és milyen szomorú, hogy azok az emberek, akik azóta csak okosabbak, erősebbek, ügyesebbek lettek, sokkal kevésbé érdekesek már!
— Wahorn
Van-e még valami:
ezt az egészet a kezdetektől fogva — talán már akkor is, amikor az első fellépésünkön, egy házibulin le kellett oltani a villanyokat, mert csak sötétben, a fal felé fordulva mertem énekelni — valahogy úgy fogtam fel, hogy “eleve elrendeltetett”.
— BárdosAmit te csinálsz, az mi?
Ima.
— Müllerazzal, hogy az ember felismeri, hogy nagyon materialista, egyben el is indulhat azon az úton, hogy felülbírálja magában ezt az egyébként szintén hiten álló világnézetet.
— Pajora festmény elsősorban nem egy kép. [...] A vásznon a festéket felvivő energia is ott marad, és ez az energia az, ami igazából megfoghat bennünket, ha szeretjük a művészetet.
— Wahorn
Szeressük (felsz. mód).
Ja, és szeretem a húsz-huszonöt éves zenéiteket is.
(Menyhárt Jenő nem mesél mostanában?)