Kiszabadított pillanat
Az érzelmek folyékonyak, de a pillanatok egyszerre egyediek és örökkévalók.
– írja Fehér sorozatáról Maria Luisa Morando, aki megint valami szépségeset alkotott (korábban róla itt).
Maria Luisa Morando: White VI
White, Series 1
Nem sokkal 9/11 után tettem egy sétát a Hyde Parkban, nagyon borús érzelmekkel. Ott jöttem rá, hogy nem akarok többé “részletet”, az állandó “tülekedést” és szüntelen zajt, mely mindünket körülvesz. Abban a pillanatban részlet nélkül akartam fényképezni a világot. [...] Arra kérni a nézőt, hogy tartson szünetet, pihenjen és lélegezzen, teret adva neki. A túlexponálással világom kiszabadul a tolongásból, hogy képes legyen megtapasztalni a pillanatot és így tényleg látni, érezni és kapcsolatba lépni vele. Mintha a nyüzsgést kiiktatva úgy válaszolhatna a műre a tehermentesített néző, mintha hallaná a képet.
— teszi hozzá.