Évkezdési ajánlat: vizuális párbeszédek
Január 6-ig még nyitva tart az óbudai Vasarely Múzeumban a Példázat mint művészet című kiállítás, ismét a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület szervezésében.
válaszok az összetartozásra
[...]
A szeriálisban túllépni a szerialitáson
A szépséget keresni és felfedezni
— írja az egyik résztvevő, a plasztikus és transzparens képtárgyakat alkotó Klaus Staudt, és szépen kifejti ezt Vera Molnar (szül. Molnár Vera, 1924) ars poeticája (az Elképzelhetetlen képek c. szövegéből):
a sorozatok értelme az egymáshoz nagyon hasonló vizuális helyzetekből adódó képek megnézésének lehetősége volt. [...] A kérdés az, hogy az ábrák egymás mellett nézése révén találunk-e imitt-amott valami lényegi változást, valami sajátos vizuális szituációt, amit művészetnek nevezhetünk. Egész tevékenységem arra irányul, hogy ezt a jelenséget, a művészet “epifániájának” jelenségét megragadjam. A szeriális munka egyfajta vizuális dialógus a festő és a kép között. [...] A vizuális lehetőségeknek mindig csak egészen kis százalékát fogadom el. Munkásságomat feltételes jellegűnek tekintem.
Példa szerénységből egy olyan művésztől, aki remekművek sorát hozta létre (ld. például itt vagy ott).
A rend a művészetben nem elnyomást, hanem a kép megértésének, a képhez való általános hozzáférésnek kötelező előfeltételét jelenti.
— írja Heijo Hangen kapcsán K. Weschenfelder (Werverzeichnis der Seriographien von 1966-1993, Köln 1994). Végül pár sor az egyszerűség és a hosszantartó befogadás szoros kapcsolatáról a tárlat legfiatalabb (1975) művészétől, Dirk Rausch-tól:
Kevéssel sokat mutatni, ez művészi munkám szándéka. Arra törekszem, hogy más, azaz egyszerűbb képeket készítsek, mint amilyeneket a környezetünkben látni kényszerülünk. Hogy az egyes képeket a néző valóban be tudja fogadni, több időre van szüksége, mint amennyit a kortárs médiák általában engedélyeznek számára.
A csoportos kiállításon az említetteken kívül Hiromi Akiyama, John Carter, Jo Enzweiler, Hans Jörg Glattfelder, Ewerdt Hilgemann, Ben Muthofer, Yves Popet, Sigurd Rompza és Peter Weber művei láthatók.