Szorongás helyett öröm
Mint Harold Bloom kérdezi a Szorongás a befolyástól-ban, “melyik erős alkotó vágyik arra a felismerésre, hogy nem sikerült megteremtenie magát?” (15)
Bloom kérdését elhárítják, ha ugyan meg nem válaszolják, T. S. Eliot egyenes kijelentései: “Az éretlen költők utánoznak; az érettek lopnak; a rossz költők elcsúfítják, amit elvesznek, míg a jók valami jobbat csinálnak belőle, vagy legalább valami különbözőt.” (16) Eliot állásfoglalása — mely alapján [Robert] Frank-et érett és jó költőnek mondhatjuk —, közelebb áll a művészi gyakorlat napi örömeihez és veszélyeihez, mint látszólag Bloom-é, mert nem zárja ki az öröm lehetőségét — akár a tettenérés miatti félelemtől mentes lopás apró izgalmát, akár a szolgálatig elmenő szeretet mélyebb gyarapodását, vagy a korábbi tekintélytől olyannyira szabad tárgy megalkotásának mélységes gyönyörűségét, hogy újnak lehet nevezni.
15. Harold Bloom, The Anxiety of Influence (New York, Oxford University Press, 1979), 5. o.
16. T. S. Eliot, “Philip Massinger,” in Frank Kermode, ed., Selected Prose of T. S. Eliot (New York, Harcourt Brace Jovanovich, 1975), 153. o.
— Tod Papageorge: Walker Evans and Robert Frank: An Essay on Influence (pdf, 100 KB), 6-7. o.
(Papageorge-ra egyébként nemsokára visszatérünk.)