Hány út hova
10 út: a nap tippje a Creoleról.
A Getty Images felkért öt neves tervezőt, hogy készítsenek két-két, összesen tíz interaktív élményt a képek kommunikációs mindenhatóságáról. Persze a készfotó-áruház saját anyagának felhasználásával. Nálam Andries Odendaal, alias sumona a nyertes, mindkét munkája csecsebecse játék.
fény
Legalapvetőbb szinten a fotó: fény. Egy sokdimenziós világot felderítve meglátod, hogyan határozza meg a fény — vagy a hiánya — a hangulatot, az érzelmet és a drámai ellenpontot egy képen belül.információ
A fotográfia tele van információval, tartalmától kezdve vizuális alkotóelemeiig. Válassz egy képpontot és merülj el benne, vég nélküli láncolatban kapcsolódva egyik ötlettől a másikhoz.
Vagyis kétfelé indul. Kifelé, a szimultán sokszorozódáson keresztül valamilyen holisztikus önkép és önálló jogú képszótár irányába. És befelé, a sekély pontot, e csekély információt anyaggá bontva, hogy e “maghasadással” létrehozza a korlátlan mélységű nagyfelbontást: a digitális kép őstípusát.
Aztán ott van a tér, az örökké felépülő és lebomló szobák sorozatán át vezető háromdimenziós utazás, a felkapott Barbarian Group bravúros kísérlete.
Ami visszavezet a sokság újrakeverésében lelt élvezet mint a fotócsömörre adható egyik reprezentatív válasz körüli kétségekhez. Hogy ez a pazar térélmény felszabadítja-e vagy csak gerjeszti a klausztrofóbiát. Hogy a pixel virtuális túloldalán vajon nem a torzképek valóságos félhomálya fogad-e, ahol a pörgés és a szédület émelygés és hányinger, az alkotás pótcselekvés és társas függőség, a kölcsönhatás pedig rejtett irányítás. Lehet-e több önmagánál, mint reméli és ígéri, a végtelen puszta — vagy leleményes képletekkel előállított — összege?