Művészi és digitális
Az agyonbeszélt téma két végről, két komolyan vehető szerzőtől, két valóban intelligens cikkben.
Bernard Languillier: Image Disembodiment?
Az általunk ismert fényképészet, és a művészi fotó különösen, még alig kezdte meg mélységes átalakulását. A filmről digitális érzékelőkre történő látszólag ártatlan átmenet alapvető paradigmaváltozások visszafordíthatatlan láncát indította el, melyeket épp csak kezdünk megérteni.
A sok előrelátható következmény közül szerintem a legfelkavaróbb: a Papír halála.
Bruce Barnbaum: Thoughts on digital photography.
Tömeggyártás terén a digitális módszerek biztosan lehagyják a hagyományosakat, de nem hoznak új meglátásokat a személyes kifejezés szintjére jutáshoz szükséges művészi tudásról… és azon túl a tömegtermeléshez sem. (Hadd mutassak rá arra is, hogy a tömegtermelésnek nincs helye az igazi művészetben.) [...] Bármilyen hathatós eszköz a Photoshop, a gyenge kiinduló látásmódon nem javíthat [...] a fotográfiai művészi tudás és a fotográfiai érzés a látással kezdődik [...]. A művészet szemlélődő dolog, s a gyorsaság, a sebesség nem elsődleges szempont akkor, amikor műalkotást hozol létre.
Bruce Barnbaum: Pewter Painted Desert (2004)
The Natural Environment
Fényképei még itt, ott és amott.
Jegyzetek egy oktatóműhelyéről itt.