Malevicstől a fényképig

A szuprematista fehér négyzet mint a nem kézzel alkotott kép, a fotó fenomenológiai foglalata.

itt rá kell térnünk malevics utolsó képének — a puszta fehér síknak — értelmezésére. aligha tévedünk, amikor azt mondjuk, hogy malevics itt az ideális képernyőt alkotta meg azoknak a fény- és árnyhatásoknak számára, amelyek környezetéből rávetődhetnek. ugyanazt, amit az emberi kéz alkotta festmény nagyobb testvére, a vetítővászon valósít meg.
ha a vetületet fényérzékeny felületen rögzítjük, akkor jön létre a fénykép vagy a fotogramm.
úgy tetszik, hogy a kifejezés technikai fejlődése során a kézzel festett képet a vetítés lehetőségeiből adódó tisztább “festői” fényhatások túlhaladták.

[...]

“mi más volna a tér, ha nem kimeríthetetlen mélység?” [idézet Gabo és Pevsner Realista manifesztumából]

[...]

a fény határjelenség: tömeget és teret alkot.

— Moholy-Nagy László: Az anyagtól az építészetig, ford. Mándy Stefánia, Corvina, é. n., 90., 162., 168. o. (lábjegyzetek nélkül)


Malevics: Fehér fehéren

Kazimir Malevics
Szuprematista kompozíció: Fehér fehéren

(1918) 79,4 x 79,4 cm


Másutt:

a szuprematista Malevics [...] [u]tolsó képe: a fehér négyszög a négyszög alakú fehér vásznon világos szimbóluma a filmképek és -előadások vetítőernyőjének s a pigmentfestészet feladásának a direkt fényalakítás javára: a fehér síkon a fény közvetlenül, mégpedig mozgásban projiciálható.

— Moholy-Nagy László: Az új film problémái, in: A festéktől a fényig, Kriterion, Bukarest 1979, 63-64. o.

Vagyis a fényélmény minél közvetlenebb megragadásáról van szó.

Csak egyedül fény segítségével lehetséges a merev tárgyak átlelkesítése; tárgy és dokumentum, lélek és mimika valamely tudatos fényalakítás révén oly erősen átsugároztathatók, hogy a fényélmény intenzitásban egyenlő lesz a tartalomélménnyel, sőt néha még nagyobb.

— i. m. 67. o.

a filmkifejezés új nyelve, mint a fény és mozgás segítségével való térmegragadás [...] mély tartalmi állásfoglalás is.

— Moholy-Nagy László: Új filmkísérletek, in: i. m. 83. o.

S a közvetlenség keresését Moholy-Nagynál kifejlett kultúrkritika, pedagógiai alternatíva kíséri, egyfajta revizionista utópia, melyre a fénykép és a film egyszerre veszély és ígéret.

az eredeti optikaiélmény-vágyat a fehér-fekete variánsok: a film és egy foto-vízözön téríti el. [...] Az ősforrást mindinkább egy iparművészeti csillámporözön árasztja el. [...] városi élet, könyvnyomtatás, fényképészet, film, a civilizáció gyors és ellenőrizetlen terjedése színkultúránkat olyan szürke állapotba hozták, amitől legtöbb kortársunk számára csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet elszakadni. Ismét vissza kell térnünk a színek kultúrájához, amivel alapjában véve egyszer már rendelkeztünk.

— Moholy-Nagy László: Hangosfilm — színes film: és azután?, in: i. m. 145-146. o.

előzmények
2008 augusztus 20 Moholy-Nagy rátapint
2008 augusztus 17 Malevics-jegyzetek
2007 december 6 Pontosan Seurat

nem lehet hozzászólni