Háború és éke

Ezek a képek nem azért szépek, mert üresek, hanem mert kiürítették őket.

mondja fotóiról Simon Norfolk.

Tájképek háborús terepeken, a fotóriporterek territóriumán. Eltérített felfogásban és a béke tartományaira is kiterjesztett értelemben. Fürkésző, komor, erőteljes és intelligens fotóművészet ez.

Simon Norfolk: Mária-templom

Simon Norfolk: Mária-templom,
Georgetown, Ascension-sziget ['Mennybeszállás'],
a háttérben Cross Hill, rajta amerikai radar

Ascension Island: The Panopticon (ECHELON for beginners)


A háborús logika, a katonai-indusztriális komplexum civilizációszervező ereje — a militáris sublime egyik forrása: a romfényképezés, mely a korai fotóriportokon (Brady, Fenton) keresztül a romantikus festészetre megy vissza — az az érdekes, amit nem lehet lefényképezni, miután nemsokára egyáltalán nem lehet háborút fényképezni — a fénykép mint a pusztítás eltüntetett nyomának a nyoma — a fegyverfejlesztést szolgáló supercomputer mint nem emberi önkép, hanem mint az isteni simulacruma. Munkájának mozgatóiról részletesen beszélget Norfolk a BLDGBLOG-on (előzmény ugyanott: Rooms of algebraic theology), rámutatva, hogy mindez még a fényképészet eszközeit sem hagyja érintetlenül:

Engem kurvára bosszant a modern művészetben az, hogy politikamentes — semmi mondandója nincs a világról.
[...]
Úgy értem, a fotóújságírásnak nem a témáiból lett elegem, hanem a kliséiből, a képtelenségéből arra, hogy bármi összetett dologról beszéljen.

[...]

Ezt az eszközt történetesen az 1940-es években találták fel — a fekete-fehér film, a Leica, a 35mm-es objektív az 1940-es évek elbeszélése. Tehát ha fotóújságírással próbálok foglalkozni, akkor egy Robert Capa feltalálta eszközt kell használnom? [...] Tudod, nem azért vagyok képes éjszakai felvételeket csinálni, mert Kodak úr ezt szerette volna, hanem mert olyan típusú filmet kellett kifejlesztenie, amely a Mosquito bombázóból kémfotókat tud rögzíteni a II. világháborúban. Ekkor zajlott le a film — a film szemcsézettség — egész fejlődése, mégpedig a légi hírszerzés kedvéért.


Simon Norfolk: The MareNostrum

Simon Norfolk: The MareNostrum
A “mi tengerünk” nevű szuperszámítógép Barcelonában, a Katalán Műszaki Egyetemen, egy desecrált (vallási funkciója alól rituálisan feloldott) kápolnában működik.
I’m sorry Dave, I’m afraid I can’t do that


A képek értékén semmit sem csökkent Virilio egyértelmű hatása. Másik interjú vele itt hallgatható; bejegyzések róla még itt és ott. További rengeteg hivatkozás Norfolk önéletrajzában.

Simon Norfolk: Cinema, Kabul

Simon Norfolk: Szabadtéri mozi lövésnyomokkal egy kultúrpalotából, Kabul Karte Char kerületében
Afghanistan: chronotopia


Kapcsolódó olvasmány: Dwight D. Eisenhower: Military-Industrial Complex Speech (1961):

Az amerikai tapasztalatban újdonság a hatalmas katonai felépítmény és az óriási fegyvergyártás összekapcsolódása. A teljes — gazdasági, politikai, sőt lelki — befolyás minden városban érezhető [...] a közpolitika maga is a tudományos-technológiai elit foglyává válhat.

nem lehet hozzászólni